A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1981-1982

Nyugállományba vonultak

Oktatómunkáját közel három évtizeden át, igen nagy ambícióval, lelkesen végezte. Igyekezett hasznosítani a tudományos kutatások legújabb eredményeit.

Tudományos kutatásai előterében a nemzetiségi kérdés állt. E témakörben jelentek meg publikációi.

Aktívan részt vett a társadalmi szervezetek munkájában. 1952 óta volt párttag. Szakszervezeti tisztségviselőként is színvonalas munkát végzett. Évtizedekig volt a II.,Tanács tagja.

A tanszék kollektívájának színes, megnyerő egyénisége volt. Minden rábízott feladatot lelki- ismeretesen, pontosan végzett el.

Munkáját 1967-ben Miniszteri Dicséret, 1982-ben Kiváló Munkáért kitüntetés ismerte el.

Besenyei Andor bár nyugdíjba vonult, a tanszéktől nem szakadt el. Pártszervezetünk, a kollektíva továbbra is tagjának tekinti, számít munkájára, tanácsaira.

Dózsa Lajos oki. gépészmérnök, élelmiszergépész szakmérnök, egyetemi adjunktus 1952-ben született Budapesten. 1946-tól a Gépelemek Tanszéken mint díjtalan gyakornok, később mint demonstrátor, majd 1948-tól mint tanársegéd kapcsolódott be az oktatásba. Később átkerült a Villamoskari Géptan Tanszékre, ahol 1959-ig főállásban, ezt követően 1981-ben történt nyugdíjazásáig félállásban folyamatosan résztvett az oktató-nevelő és kutató munkában.

Oktató-nevelő munkáját mindenkor tárgyának szeretete, alaposság, pontosság és nagyfokú lelkiismeretesség jellemezte. Mint gyakorló ipari szakember oktató munkájába következetesen beépítette széleskörű ipari tapasztalatait. Az egyetemen több jegyzet szerzője, illetve társszerzője volt, emellett szakcikkeket írt. és több hazai és nemzetközi konferencián vett részt. 30 éves szolgálatáért 1979-ben megkapta a BME aranygyűrűjét.

Fényes József tervező csoportvezető nyugállományba vonult 1981. december 31-én.

Fényes József elvtárs 1921. április 25-én született Badarcon (Baranya megye).

A Budapesti Építőipari Műszaki Egyetemen - sikeres diplomavédés után — 1959-ben szerzett építészmérnöki oklevelet.

59