A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1981-1982
Az 1981/82. tanév története
nyeként javasolt személyeket. A 6 kar és a Központi Oktatási Egységek választói gyűlésein az Egyetemi Tanácsba 21 rendes és 14 póttagot, a kari tanácsokba összesen 54 rendes és 37 póttagot választottak. KISZ szervezetünk is gondoskodott a hallgatók képviselőinek megválasztásáról és a Szakszervezet részéről is megtörtént a nem oktató dolgozók szavazati jogú képviselőinek delegálása. Az újjáalakított tanácsokban az összes választott oktató közel 2/3-a új tag. A cserélődés tanácsonként eltérő mértékű: az egyetemi tanácstagok közül 8-at választottak meg újra, két karon csak 1-1 régi tag maradt, a többieknél a régi tagok felét vagy közel a felét választották meg ismét. A kari tanácsoknál már megtörtént az Egyetemi Tanács pedig az őszi első ülésen foglal állást a szavazati joggal meghívandó külső szakemberek személyét illetően. Ekkor kerül sor az új tanácsi bizottságok megalakítására is. 1. Oktató-nevelő munka Az 1981/82-es tanévben a különböző oktatási formákban 10.565 hallgató tanult. Az I. félévi vizsgaköteles nappali tagozatos hallgatók száma 6.748, az esti-levelező tagozatos hallgatóké 1.554 volt.A szakmérnöki szakokon 1.087 fő, a gazdasági mérnöki szakokon 464 fő tanult, a műszaki pedagógus képzésben 732 fő vett részt. Az okleveles képzésben a vizsgaköteles nappali tagozatos hallgatók száma 46 fővel, az esti-levelező hallgatók száma 227 fővel csökkent. Az előző tanévi közel 13.000-ről kereken 9.700-ra csökkent a továbbképző intézeti tanfolyamokon résztvevők létszáma, akik közül azonban most jóval többen vizsgáznak mint korábban. A vizsgára jogosultak (ezek a tanfolyamok felsőfokú végzettségű résztvevői), mintegy 46%-a vizsgázik a kezdeti 25-26% helyett. A tanév folyamán az Egyetem, a karok vezető testületéi és a különböző munkabizottságok a szokásosnál többet foglalkoztak az oktató-nevelő munka kérdéseivel, mivel a Minisztertanács határozatának végrehajtására készült intézkedési tervek természetszerűleg ezen a területen írták elő a legtöbb feladatot. A karokon jelentős tantervfejlesztési munkák folytak. A Vegyészmérnöki, valamint a Közlekedés- mérnöki Karon a végzős évfolyamok kivételével már az elmúlt években kidolgozott és elfogadott új tantervek szerint folyt az oktatás. A tantervek gyakorlati alkalmazása során mindkét karon sor került az összóraszámot és a jóváhagyott struktúra: lényegét nem érintő apróbb módosításokra, összességében azonban kedvezőek a tapasztalatok. A Közlekedésmérnöki Kar Hajózási főiskolai szakán ebben a tanévben kezdődött az új terv szerinti oktatás, itt még korai lenne tapasztalatok értékeléséről beszélni. A többi karon a Minisztertanács határozatának figyelembevételével folyt a tantervek felülvizsgálata, új tantervek kidolgozása, illetve az erre való felkészülés. A Villamosmérnöki Kar még 1980-ban kezdte meg az „A” oktatási forma tekintetében azt a tantervfejlesztő munkát, amelynek eredményeként újrafogalmazták a képzési célokat és elkészült az új tantervekre vonatkozó javaslat is. A villamosmérnöki szakok új elnevezésére, a képzési célokra és az új tantervre vonatkozó javaslatok kari tanácsi, majd egyetemi tanácsi tárgyalására a következő tanévben kerül sor. Az eddigi vizsgálatok tapasztalatai alapján az Építőmérnöki Kar is tervbe vette tantervének kisebb mértékű módosítását. Az erre vonatkozó javaslat várhatóan 1983 tavaszán kerül az Egyetemi Tanács elé. ,,
