A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1980-1981
Nyugállományba vonultak
Dr. Kalászi István ny. egyetemi tanár 1924. július 26-án született. Gépészmérnöki oklevelét a BME Gépészmérnöki Karán szerzi meg 1949-ben. Nyolc évi ipari és kutató intézeti gyakorlat után kezdi meg egyetemi pályafutását 1957-ben az akkori Hadmérnöki Karon, mint adjunktus, majd a Gépgyártástechnológiai Tanszékre kerül. Itt nevezik ki docenssé 1964-ben. Kandidátusi disszertációját forgácsolás elméleti témakörből nyújtja be és sikeresen megvédi 1966-ban. Egyetemi tanárrá 1968-ban nevezik ki. Oktatómunkáját a gépgyártástechnológia tárgyai képezik. Oktató-nevelő munkája mellett 1964-1969 között a Gépészmérnöki Kar dékánhelyettesi teendőit is ellátja. 1970ben átveszi a Gépgyártástedinológia Tanszék vezetését. Megszervezi a Tanszék korszerű oktatási rendszerét. Három egyetemi jegyzet és egy tankönyv megírásában vesz részt. Több mint negyven publikációt jelentet meg, ezek közül számosat idegen nyelven. Mint a GTE tagja a technológiai szakosztály elnöki teendőit tíz éven át látja el. Társadalmi munkáját a GTE-ben fejti ki, mint az egyesület alelnöke. Munkásságát több ízben elismerik. Megkapja az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, majd két ízben a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A Pozsonyi Műszaki Egyetem a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért 1975-ben ezüst plakettel tünteti ki. A nyugdíjba vonulása alkalmából a művelődési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesíti. Mint nyugdíjas továbbra is részt vesz a Gépgyártástechnológia Tanszék kutatásában és a technológiai szabványosítási munkákban. Dr. Készéi Pál 1946-ben a Jog- és Államtudományi karon szerzett diplomát. Diplomamunkája: „Budapest lakosainak származási hely szerinti összetételének vizsgálatáról” szóló, elemző tanulmány volt, s ez már a statisztika felé forduló érdeklődését mutatta. Ezért a következő munkás éveket a Fővárosi Statisztikai Hivatal munkatársaként tudományos cikkek és tanulmányok írásával töltötte, melyek megjelentek az akkori évek Statisztikai Értesítőiben. 1949 évtől a Fővárosi Tanács Ipari Osztályán dolgozott az üzemi beruházások vitelét vezette, egyben ellátta a Vasipari Tröszt tervezési , beruházási és statisztikai munkájának irányítását is. A Fővárosi Tanácsnál végzett munkája elismeréseképpen 1955-ben a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. 1963-ban került egyetemünkre, ahol az egyetemi építkezések megvalósításában, mint a Terv Osztály vezetője működött közre. Ez idő alatt foglalta össze és írta meg a BME Telepítéstörténete című könyvet mely 19/1 évben jelent meg. 1972 évtől 1980. december végéig — nyugalomba vonulásáig — az Ellenőrzési Osztály vezetője. Vezetői munkássága során az Ellenőrzési Osztály alkalmassá vált az egyre növekvő, és mindinkább differenciáltabb belső ellenőrzési feladatok ellátására. 57
