A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1980-1981

In Memoriam

Dr. ZIMONYI GYULA Miskolc, 1915. április 5. — Budapest, 1980. ápr. 5. Kísérleti fizikus volt, a Fizikai Intézet docense. Miskolcon született, egyetemi tanulmányait a deb­receni Tudományegyetemen folytatta, ahol Gyulai Zoltán és Szalay Sándor professzorok tanítványa volt. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szer­zett, majd doktorált. Ezt követően az egyetem munkatársa volt 1940-től, majd 1942-től az ottani tanárképző intézet gyakorló gimnáziumában taní­tott. Eközben az egyetemen is vezetett fizikai- laboratóriunii gyakorlatokat. 1943 őszétől a MOM-nál helyezkedett el fizikusként. Ezután Miskolcon tanított, majd 1950 szeptemberétől volt egyetemünk Kísérleti Fizika Tanszékének munkatársa. Elsők között készített fizikai laboratóriumi és fizikai előadás-jegyzetet. 1964-től nyugalomba vonulásáig a földmérőmémökök fi­zika-oktatását vezette. Kutatási témái közül kiemeljük a mesterséges kvarckristályok előállítására vonat­kozó kísérleteit és az ezekről megjelent dolgozatait. Társszerzője volt az UNESCO megbízásából 1972-ben megjelent Laboratory Manual on Crystal Growth című könyvnek. Fő kutatási témája a cement hidratációja volt, mely kérdéskört elek­tronmikroszkópos kutatásaival is bővítette. Több olyan fizikai méréssorozatot hajtott végre, amelyek Magyarországon úttörő jellegűnek számítottak. Kísérleteinek eredményeit a részben önállóan, részben társ­szerzőkkel írott cikkeiben foglalta össze, és több nemzetközi konferencián is is­mertette. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója és a Munka Érdemrend ezüst fokoza­ta kitüntetés tulajdonosa volt. A jeles kísérleti fizikus és oktatásdidaktikai szakember emlékét megőrizzük és őr­zik továbbra is a mérnöki oktatásban máig is használt jegyzetei, mérési útmuta­tói, szakcikkei. 53

Next

/
Thumbnails
Contents