A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1980-1981

In Memoriam

szaki oktatásba. 1942. szeptemberétől a Miskolci Gépipari Középiskola meghívott előadója 1949. júniusáig. 1948. elejétől az állami Műszaki Főiskola Diósgyőri Vaskohászati tagozatának vezetője és a kohászati üzemek műszaki oktatási felelőse.

1951. szeptember 1-től a vezetése alatt álló Állami Műszaki Főiskola beolvadt a Műszaki Egyetembe, belőle alakult ki az esti és a levelező oktatás. A hallgatók létszámának nagymértékű megnövekedése indokolttá tette új — elsősorban alaptárgyi — tanszékek megalapítását. Az újonnan alakult Mechanika II. tanszékre tanszékvezetői, docensi kinevezést kapott, majd 1953. végén tanszékvezető egyetemi tanár lett. 1959-től 1970-ig a Műszaki Mechanika Tanszék vezetője, illetve 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanára.

Dr. Kozmann György a megújuló és méreteiben is kiterjedő egyetemi oktatásnak tevékeny szervezője és résztvevője volt. Ennek megfelelően magasabb szintű oktatási, fejlesztési és szervezési bizottságokban tevékeny részt vállalt. Kilenc é- vig volt oktatási rektorhelyettes, tíz évig a Gépészmérnöki Kar Tanulmányi és Módszertani Bizottságának elnöke.

Előadásaiban a műszaki mechanika igényes tárgyalását tartotta szem előtt. Előadásainak színvonala és módszere hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók mechanika tárgyat megszerették. Számos jegyzetet írt már az állami műszaki főiskolai működése alatt is és számos mérnöktovábbképző intézeti előadást tartott, melyek jegyzet formájában is megjelentek. Az ő szerkesztésében jelentek meg Ponomaijov kiváló munkái magyar fordításban. Ezzel igen nagy szolgálatot tett gépészmérnökeink általános mechanikai képzettsége emelésének érdekében. A szakmérnök-képzésben, amelynek egyik létrehozója volt, kezdettől fogva részt vett és elsők között írt szakmérnöki jegyzeteket.

Széleskörű társadalmi tevékenységet folytatott. Működésének időszakában nem volt a mérnökképzésben és egyetemi életünkben olyan változás, amelynek szervezéséből és végrehajtásából ne vette volna ki a részét A Kar 100 éves jubüeumára megjelent emlékkönyvnek szerkesztője volt.

Négy éven keresztül a Műszaki Egyetem Szakszervezeti Bizottságának elnökeként is tevékenykedett. Ebben a minőségben nemcsak az egyetem oktatóinak és dolgozóinak érdekvédelmét tartotta fontosnak, hanem sokat fáradozott annak érdekében is, hogy egyetemünkön sokszínű kultúrális élet bontakozzék ki.

Sokoldalú munkásságát államunk ’ többször elismerte. Három ízben kapta meg az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. (1953, 1955 és 1971-ben.) 1974-ben, idő előtti nyugdíjba vonulása aJcalmával a Munka Érdemrend arany fokozatának kitünetésében részesült.

49