A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1980-1981
In Memoriam
Nehéz visszapergetni az olyan ember életét, aki munkájául, életcéljául más emberek formálását, mások életének teljesebbé, tartalmasabbá emberibbé Budapest, 1949. április 19.—Budapest, 1980. márc.13. IN MEMÓRIÁM BÉCS FERENC változtatását választotta. Nem marad utána találmány, felépült ház, befejezett könyv. Emberek maradnak csupán: néhányan akik tudják, és nagyon sokan, akik nem is sejtik, hogy tetteikben, mondataikban az ő élete folytatódik- Bécs Ferenc, „a Bécs”, azon kevesek egyike volt, akik mások sikereiben, örömeiben is meg tudta mutatni az egyéniségét, az általa irányított embereket közösséggé tudta építeni, személyiségüket, képességeiket, s nem ritkán kudarcaikat is, maguk és mások számára is hasznos, alkotóerővé változtatni. A „legendás” klubvezetők közé tartozott, a klubmozgalom kezdeteitől országszerte ismerték, alkalmazták módszereit, tapasztalatait: a klubvezetők egész nemzedéke vallja mesterének. Az ő munkája nyomán vált az „R klub nemcsak a Műegyetemnek, Budapestnek is egyik kultúrális-közösségi centrumává. Csendes-bölcs mosolya, egymondatos tanácsai a Budapesti Műszaki Egyetem művelődésének egész korszakát határozta meg. Életműve teljes: szavainkból, mozdulatainkból, gondolatinkban köszön vissza, munkál, alkot. Harmincegy éves volt. 1949. április 19-én született Budapesten. 1968-tól a BME Villamosmérnöki Karán tanul, majd a Távközlési Műszaki Főiskolán fejezi be műszaki tanulmányait 1973- ban. Ekkortól a BME KISZ Közművelődési Titkárság munkatársa, 1974-től az „R” klub vezetője, 1978-ban az Állami Ifjúsági Bizottság nivódíjjal tünteti ki az ifjúság szocialista nevelésében a kultúrális és közművelődési területen végzett kiemelkedő munkájáért. 1979-től a BME Közművelődési Titkárság vezetője, az Országos Klubtanács tagja. 1980. máricus 13-án hosszantartó, súlyos betegség után meghalt. 45
