A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1980-1981
Az 1980/81. tanév története
1./ OktatÓMievelő munka Az 1980/81-es tanévben a különböző oktatási formákban mintegy 10.800 hallgató folytatott tanulmányokat. Az okleveles képzésben a hallgatók száma az elmúlt tanévhez képest a nappali tagozaton 205 fővel, az esti-levelező tagozaton 225 fővel csökkent. 1981-ben várhatóan kb. 2900 hallgató fejezi be tanulmányait, közülük kereken 1300 az okleveles képzés nappali, 320 e képzés esti és levelező tagozatán. 800-ra tehető a gazdasági és szakmérnöki szakokon végzők száma, mintegy 480 fő pedig üzemmérnökként, illetve műszaki pedagógusként végez. A tanfolyami továbbképzésben kereken 13 ezer fő vett részt. Az elmúlt tanévben nem került sor kiemelkedő jelentőségű tantervi változásokra. A szükségesnek mutatkozó kisebb korszerűsítés, illetve módosítások elvégzése mellett előterébe került a tan tervek felülvizsgálata, a velük kapcsolatos tapasztalatok értékelése. Az Építőmérnöki Karon folytatták a tantervek felülvizsgálatát, különös tekintettel a szakosodás mélységére, idejére és az alapképzés erősítésére. A Kari Tanácsban és a különböző kari bizottságokban folyó viták egy új tanterv előkészítését szolgálják. A Gépészmérnöki Kar is elhatározta 1975-ben bevezetett reformtanterve felülvizsgálatát. Az Építészmérnöki Karon korszerűsítették az Építészet alapjai című tantárgy oktatását és beiktatták a tantervébe a II. év után a műemlékfelmérési és rajzi termelési gyakorlatot. A Vegyészmérnöki Karon az I. évfolyamon az 1980-ban jóváhagyott módosított tanterv szerűit indult az oktatás. Emellett megváltoztatták a kötelezően választható tárgyak rendszerét és felvételük módját is. A Villamosmérnöki Karon a B oktatási formában új tantervet vezettek be. A Közlekedésmérnöki Kar új tanterve jelenleg a III. évfolyamnál tart. A szaktárgyak alsóbb években való oktatásának tapasztalatai kedvezőek. Bevezették bizonyos humán tantárgyak (Pszichológia, Világföldrajz, Formatervezés, idegen nyelvű irodalom) oktatását választható kötelező tárgyként. A tanév folyamán a karok kisebb-nagyobb oktatásmódszertani változtatásokat hajtottak végre, fejlesztették számonkérési módszereiket. Az Építőmérnöki Karon a mérnöki gyakorlat jobb megismerését segítették elő külső előadók bevonásával, filmvetítésekkel, munkahelyi látogatásokkal. Az Építészmérnöki Kar a tervezési feladatok értékelésének egységesítésével foglalkozott. A Gépészmérnöki Kar fakultatívvá tette az évközi vizsgákat. A nem szankcionáló zárthelyik bevezetésével a hallgatók egyéni munkáját kívánják elismerni. A Villamosmérnöki Karon folytatódott az önálló hallgatói tevékenységet igénylő oktatási formák elterjesztése. A Közlekedésmérnöki Karon a koncentrált rajztermi foglalkozások terén hozott jelentős eredményt a módszertani fejlesztés. A nyelvoktatásra vonatkozóan a Minisztérium új rendelkezéseket adott ki, amelyeknek megfelelően a következő tanévtől megemelt óraszámban, továbbá megemelt vizsga- követelmények mellett tanulnak nyelvet hallgatóink. 11
