A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1979-1980
Nyugállományba vonultak
A „Lakkok és festékek”, a „Műanyagkémia” első változata, a „Polimerek degradá- lása és stabilizálása” I. II. című önálló jegyzete mellett több elméleti és laboratóriumi gyakrolati jegyzet társszerzője. „ „A gyökös plimerizáció elmélete ’ , „A filmképző anyagok technológiája c. könyvek (orosz nyelvből) fordítója. Számos tudományos előadás előadója és cikk szerzője. Tudományos eredményei, jegyzetei és a katedrán elhangzott előadásai 28 évfolyam hallgatóinak és a témaköróbenérdeklődő sok-sok szakembernek a szakmai fejlődését segítette elő. Élete munkásságáért nyugállományba vonulása alkalmából ezen a helyen is tisztelettel köszöntjük. Dr. Kádas Kálmán egyetemi tanár 1908-ban született. Gimnáziumi érettségi után a József Műegyetemen gépészmérnöki (1931), majd közgazdasági mérnöki (1932) diplomát kapott. Ugyanitt 1936-ban közgazdasági doktori címet szerzett, 1943-ban pedig a Közgazdaságtudományi Kar „A termelés egzakt gazdasági törvényei” c. tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálta. A habilitációt 1949-ben a Gépészmérnöki Kar is elismerte. 1961-ben a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1974-ben a műszaki tudományok doktora címet szerezte meg. 1962-ben a Drezdai Közlekedési Egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. 1933-36 között a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium mémökrevizora, valamint másodállásban tanársegéd a Műegyetemen a Nemzetgazdaságtan és Pénzügytan tanszéken. 1936-42 között ugyanott főállásban egyetemi adjunktus, majd 1942-1950 között intézeti tanár, a Műegyetem átszervezéséig, magántanári előadásait 1952 végéig tarotta. 1951-től 1961-ig csoportvezető főmérnök, később osztályvezető, majd főosztályvezetőhelyettes a KPM Terv- és Műszaki Főosztályán, illetve a Műszaki-fejlesztési és Közlekedéspolitikai Főosztályán. 1954-57 között az ÉVM kollégiumának és 1962-72 között az OVH műszaki tanácsának tagja. 1955 elejétől félállású tanszékvezető egyetemi tanár az ÉKME Közlekedésmérnöki Karának Közlekedésgazdaságtan Tanszékén. 1957-től 1979-ig teljesállású egyetemi tanár. 1956-tól 1979-ig a Közlekedésmérnöki Karon a Gazdasági Mérnöki Szak vezetője. Közben 1957-64 között a Kar dékánja, majd 1967-1970 között az egyesitett Budapesti Műszaki Egyetem rektoriielyettese. 1971-től 1974-ig az Ágazati-gazdaságtan Tanszékcsoport vezetője, 1974-76 között a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézet h. igazgatója és a Közlekedés- és Vállalátgazdaságtan Osztályának vezetője. 1979 végén vonult nyugállományba, jelenleg — szerződéses, munkaviszonyban — tovább oktat. 55
