A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1979-1980
In Memoriam
Dr. GERENDÁS ISTVÁN Debrecen, 1914. III. 13 — Budapest, 1979, III. 30. Építészmérnöki oklevelét a 30-as évek első felében a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Az egyetem után tervezőirodákban és magánépítészek mellett építész és statikus tervezői megbízások teljesítésével gyakorolja választott hivatását. Szakmai munkáját a II» világháború szakítja meg, 1942-ben a keleti frontra kényszerítik, ahol hadifogságba kerül és hosszú éveket tölt hazájától távol. Ezen évek alatt is hasznosítja szakképzettségét és aktívan bekapcsolódik a fogolytáborokban erősödő antifasiszta mozgalomba, majd hazatérését követően az építőipari tudományos kutatás munkása és a mérnökök, technikusok társadalmi összefogásának szervezője és egyik irányítója lesz. Választott szakmai tudományos területén a beton- és vasbeton szerkezetek különleges erőhatásokra történő méretezésének kérdéseivel foglalkozik, Mint előbb címzetes, majd 1951-től gyakorló egyetemi tanár bekapcsolódik a Budapesti Műszaki Egyetem munkájába. Szakmai oktató és politikai nevelő munkásságát számos építészeti elméleti, oktatáspolitikai publikációja, megjelent egyetemi jegyzetek sora örökítette meg. Megszervezi, majd fennállása idején dékánként vezeti a hadmérnöki profilú képzést, később az Építészmérnöki Kar dékánja, majd az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem rektodielyettesi funkcióját látja el több évig. Ideológiai képzettsége, széles körű közvetlen politikai tapasztalatai az ellenforradalom utáni konszolidáció egyik aktivistájává alakítják. Mint egyetemi tanár hosszabb külföldi tanulmányutakon vesz részt, félévig a Technische Universität Dresden vendégprofesszora. Széles körű tudományos munkássága, társadalom- politikai aktivitása, kiemelkedően alapos műveltsége és nagyfokú nyelvtudása alapján a Magyar Népköztársaság az UNESCO munkatársául jelöli, ahol 1962 és 1966 között a Műszaki felsőoktatási részlegnek előbb munkatársa, majd vezetője. E munkakörében eredményesen működik közre a fejlődő országokban nemzetközi támogatással születő új műszaki felsőoktatási intézmények alapításánál és megindításánál. Hazatérése után most már nemzetközi szintű tapasztalatait a hazai műegyetemi képzésben hasznosítja és sokat tesz a hazai műszaki egyetemek nemzetközi kapcsolatinak jobb megszervezéséért és e kapcsolatok tartalmi elmélyítéséért. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Építészettudományi Szekciójának, a MTESZ Végrehajtó Bizottságának és társelnöke az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Természet- tudományi szekciójának. A mérnökképzés tartalmi és metodikai problémáit számos tudományos igényű dolgozatban vizsgálja és egyik vezető szakembere a hazai mérnök továbbképzési .rendszer továbbfejlesztésének. Több évig a Mérnöki Továbbképzési Tanács elnöke, mely időszakban a Tudományos Munkások Világszövetségének is aktív társadalmi munkása. Utolsó éveiben a vázolt széles körű tudományos és tu43
