A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1978-1979

Nyugállományba vonultak

mértékben hozzájárult a felszabadulás utáni első nagy útkorszerűsítési program eredményes végrehajtásához.

Laboratóriumi kutatómunkája eredményeként egy alkotói kollektíva élén a szocialista országok közül hazánkban gyártottak először kationaktív bitumenemulziót, amit a mai korszerű útfenntartás egyre nagyobb mértékben használ fel.

Érdeklődése a 60-as évek közepétől elsősorban az aszfaltanyagok felé fordult, tudományos munkáinak eredményei az útépítési technológiai előírásokban és szabályzatokban is felhasználásra kerültek. Külön említést érdemel a vízépítési aszfaltok és az öntöttaszfalt útburkolatok terén végzett kiemelkedő munkája. Igen sok publikáció jelent meg tollából, oktatási és tudományos munkássága elismeréseként „Ár- vízvédelmi Emlékérem , a KPM és OM „Kiváló munkáért” kitüntető jelvényben részesült.

Nevének említése nyugállományba vonulása után is általános megbecsülést és tiszteletet vált ki a hazai útépítő társadalomban és volt munkatársai körében. Emellett régi és fiatalabb kollégái is különös szeretettel és barátsággal búcsúztak tőle, jó egészséget kívánva, s abban a biztos reményben,hogy emberi és szakmai kapcsolatai az Útépítési Tanszékkel a jövőben sem szakadnak meg.

Búzás Lajos 1915. február 14-én született Szentesen. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végezte, ahol 1940-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1940-1950 között Magyar Állami Vasacél és Gépgyárban (MÁVAG) tevékenykedett 1946-tól főmérnöki beosztásban.

1950-ben a Gépészmérnöki Kar Gépelemek Tanszékén adjunktusi kinevezést nyert el, 1951-ben ugyanerre a Tanszékre docenssé nevezték ki. 1950-53 között a Gépelemek tantárgy előadója a Budapesti Műszaki Főiskolán. 1954-től tevékenységét a Műszaki Mechanikai Tanszéken fejtette ki.

Szükebb szakmai területe: a Mechanizmusok elmélete. 1954-1978 között a Mechanizmusok című tantárgy előadója a Gépészmérnöki Karon. Mint a tantárgy első előadója a téma honosítását és-a tantárgy kialakítását ő végezte el. A tárgy oktatásával kapcsolatos jegyzetei 4 kiadást értek meg és összesen több, mint kettőezer oldalon jelentek meg. Jegyzeteinek egy része az esti- és szakmérnök hallgatók számára íródott.

Búzás Lajos oktatói és szakmai tevékenységével több, mint negyedszázadon át járult hozzá a Kar előtt álló szakemberképzési feladatok színvonalas megoldásához.

52