A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1978-1979

In Memoriam

Dr. SZALAY MIKLÓS

(Budapest, 1924.11.25.—Budapest, 1978.VI. 12.)

Szalay Miidós, a műszaki tudományok kandidátusa 1978. június 12-én váratlanul elhunyt. Tudásával és munkájával több mint 3 évtizeden át önzetlenül szolgálta a vízügyi ág tudományát, gyakorlatát, a tudomány és a társadalom továbbfejlődését.

Halálával egy kiváló szakmai felkészültségű, rendkívül széles látókörű, kivételes műszaki, tudományos és nyelvi felkészültségű oktató-tudós mérnökkel lett szegényebb a műszaki felsőoktatás és a vízügyi szakág.

Budapesten született 1924-ben, 1942-ben érettségizett a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, és még abban az évben megkezdte egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 1946-ban szerzett mérnöki oklevelet.

Egyetemi pályafutása alatt a következő tárgyakat oktatta: vízellátás- és csatornázás, hidromechanika, mémökbiológia, mezőgazdasági vízgazdálkodás, vízépítés, vízépítési műtárgyak, vízfolyások rendezése.

1962-67 között pályázat útján elnyerte a Khartoumi Egyetem tanszékvezetői állását, ahol előadta a Fluid Mechanics, Hydrology and Applied Hydraulics, Highway and Municipal Engineering c. tárgyakat.

Tudományos munkássága úgy hazai, mint külföldi viszonylatban kiemelkedő volt.

8 könyvet, 9 egyetemi jegyzetet és mintegy 60 tanulmányt írt, melyből igen sok külföldi folyóiratokban jelent meg. 10 műszaki szótár szerkesztésében vett részt. Teljesen önzetlenül fogott hozzá a vízépítőszakos hallgatóknak készítendő angol műszaki szószedet összeállításához, melyhez ugyancsak kivételes képességekkel rendelkezett.

Biológia a mérnöki gyakorlatban c. könyve világviszonylatban is úttörő munkának számított és ma is fontos kézikönyve tervezőknek és kutatóknak egyaránt.

A Hidrológiai Társaságban több mint negyedszázada fejtett ki olyan értékes, önzetlen tudományos-műszaki, társadalmi tevékenységet, mellyel népgazdaságunk és a tudomány előrehaladását szolgálta.

Mintegy negyedszázada oktatott egyetemünkön és külföldi egyetemeken. Széles látókörű műszaki intelligenciájára és nagy gyakorlati tapasztalatára vall, hogy az intézet legsokoldalúbb, legtehetségesebb és hosszú ideig nehezen pótolható munkatársa volt.

50