A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1978-1979
Az 1978/79. tanév története
tói gyűléseken a szabályzati előírásoknak megfelelően 21 egyetemi tanácstag és 14 póttag, valamint 54 kari tanácstag és 37 póttag került megválasztásra. A választások eredményeként jelentős mértékben kicserélődött a tanácsok választott oktató tagjainak köre. Az Egyetemi Tanácsba megválasztott 21 oktató között 15 új tag van. Van olyan kari tanács, ahol csak 1 tagot választottak meg újból a régiek közül. KISZ szervezetünk is gondoskodott a hallgatók képviselőinek megválasztásáról és megtörtént a nem oktató dolgozók szavazati jogú tanácsi képviselőinek kiválasztása is. A kari tanácsok többsége már állást foglalt a szavazati joggal meghívandó külső szakemberek személyét illetően. Ahol ez még hátra van, így az Egyetemi Tanácsnál is, az őszi első ülésen történik állásfoglalás e kérdésben és ekkor kerül sor az új tanácsi bizottságok megalakítására is. I. Oktató-nevelő munka Az 1978/79. tanévben Egyetemünknek a különböző oktatási formákban összesen mintegy 12000 hallgatója volt. Képzésük eredményesen és rendben folyt. 1979-ben várhatóan kb. 2.900 hallgató fejezi be tanulmányait, közülük kereken 1.300 fő az okleveles képzés nappali tagozatán, mintegy 340 fő e képzés esti és levelező tagozatán, 860-ra tehető a gazdasági mérnöki és szakmérnöki szakokon végzők létszáma, mintegy 400 fő pedig üzemmérnökként, illetve mérnök- és műszaki tanárként végez. Az 1978/79. tanév legfontosabb eseménye az új oktatási rend bevezetése volt, amelyet a Közgazdaságtudományi Egyetem épületének állagromlása, valamint a Ch épület rekonstrukciója miatti oktatási terület csökkenés tett szükségessé. Tanulóköri helyiségeink 25%-ának elvesztése miatt az oktatás csak az órarendi órák számának csökkentése és un. blokkos órarendi struktúra mellett volt biztosítható. A heti óraszám csökkenéséből adódó veszteség többségét kompenzálta a szorgalmi időszaknak a vizsgaidőszak rovására történt megnyújtása. A vizsgaidőszak lerövidítése miatt a vizsgajegyek egy részét a szorgalmi időszakban kellett megszerezni. E változásokkal egyidejűleg célul tűztük ki a tanulmányi fegyelem szilárdítását. Az új oktatási rendre való áttérés előkészítése, az új kereteknek megfelelő módszerek kialakítása, bevezetése és figyelemmel kisérése jelentős többlet munkát igényelt mind a tanári kartól, mind pedig az oktatás-igazgatás területén dolgozóktól. A tapasztalatok még nem értékelhetők kellő mélységben. Megállapítható azonban, hogy a lényegesen megromlott helyiség-ellátottság mellett végzett oktató-nevelő munka eredményessége nem változott észrevehetően a korábbihoz képest. Az elmúlt tanévben végzett oktatásmódszertani tevékenység túlnyomó többsége az új oktatási rend bevezetésével kapcsolatos újszerű feladatok megoldására irányult. A módszertani fejlesztés fő területe a hallgatók tanulását ösztönző, illetve a félév 11
