A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1977-1978
Az 1977/78. tanév története
A kari tanácsok és elnökségeik az egyetemi testületekhez hasonlóan, zökkenőmentesen és eredményesen működtek. Itt említjük meg, hogy a Rektori Tanács és a Pártbizottság együttes ülése mintájára a kari tanácsi elnökségek is tartottak a kari pártvezetőségekkel együttes tanácskozást. A tanácskozás napirendjét a személyzeti munkáról szóló párt és állami határozatok végrehajtásának áttekintése képezte. Az itt megtárgyalt kari beszámolókra támaszkodva készült el az egyetemi szintű összefoglaló értékelés a Rektori Tanács és a Pártbizottság együttes ülése számára. A vizsgált időszakban Egyetemünkön 3 jelentős szervezeti változás történt. 1977. szeptember 1-ével a Számítástechnikai és Ugyvitelgépesítési Osztály, valamint az R 32 számítógép személyzetét is magába foglaló Számítástechnikai Alkalmazási Központ létesült. Július 1-én a Gépészmérnöki Karon két új intézet alakult, s ezzel intézeteink száma 13-ra nőtt. Az új integrált egységek: a Hőenergetika, a Hőerőművek és a Géptan Tanszékből alakult Hő- és Rendszertechnikai Intézet, valamint a Gépelemek és a Mezőgazdasági Géptan Tanszékből létesült Gépszerkezettani Intézet. Szervezeti és működési szabályzatuk még nem nyert főhatósági jóváhagyást, annak megtörténtéig az új egységek ideiglenes engedély alapján működnek. 1. Oktató-nevelő munka Az 1977/78. tanévben a különböző képzési formákban tanuló mintegy 12900 hallgató oktatása eredményesen és rendben folyt. 1978. évben várhatóan közel 3170 hallgató fejezi be tanulmányait, közülük kereken 1700 az okleveles képzésben, 970 a szakmérnöki és a gazdasági mérnök szakokon, a többi pedig üzemmérnökként, illetve műszaki pedagógusként végez. A tanévben az oktatás tartalmi fejlesztése keretében elsősorban a korábban kidolgozott tantervek szerinti képzést elemeztük és ezek alapján kisebb korrekciókat hajtottunk végre. Az Építőmérnöki Kar összehangolta a diplomatervezést a választható tárgyak rendszerével, kidolgozta az egyik szak munkahelyi gyakorlatainak rendszerét, valamint az üzemmérnökök egyetemi képzésének irányelveit. A Gépészmérnöki Kar kidolgozta az egyes szakokon kialakított képzési irányok tanterveit és tantárgyprogramjait, valamint a Matematikus mérnök szak reformtantervét. A Kar megkezdte a reform- tanterv bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtését és elemzését. Az Építészmérnöki Kar javaslatot dolgozott ki az 1971-ben elfogadott tantervének korrekciójára, és felülvizsgálta egyes tantárgyak programját is. A tan tervmódosítási javaslatot az Egyetemi Tanács elveiben elfogadta. A Vegyészmérnöki Kar — miután a módosított tantervi irányelveket még nem kapta meg - belső, tartalmi jellegű korszerűsítést végzett képzésében és kidolgozta a végzett üzemmérnökök második fokozatban történő továbbtanulásának feltételeit. A Villamosmérnöki Kar a szakterületek fejlődésének figyelembevételével kisebb mértékben korrigálta az „A” oktatási forma, valamint a levelező tagozat tantervét: egyes szakokon és ágazatokon tantárgy összevonásokat hajtottak végre, új tantárgyakat iktattak be, néhány tantárgy elnevezését 9
