A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1975-1976
In memoriam
lehet a mechanika legelvontabb részeit is egyszerűen, de szabatosan, tudományos igényességgel megmagyarázni és összekapcsolni a gyakorló mérnök tevékenységével. Munkásságának állami elismerését jelentette a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata 1950-ben, a Kossuth-díj 1952-ben, a „Felsőoktatás kiváló dolgozója” kitüntetés 1953-ban és a Munka Érdemrend 1959-ben. Az 1959-ben történt nyugalomba vonulása után is kapcsolatban maradt volt tanszékével. Állandóan figyelemmel kísérte és praktikus tanácsaival segítette oktatásunk továbbfejlesztését. A 80 éves korában írt jegyzete is tükrözi az oktató munka szeretetét és hitét a tananyag szüntelen fejlődésében. A Budapesti Műszaki Egyetem dr. Muttnyánszky professzornak, egykori hallgatójának 1961-ben arany, 1972-ben gyémánt diplomát adományozott, 1971-ben pedig dísz doktorává avatta. TÖRÖK JÓZSEF (1925-1975) 1925-ben Ditrón született szegényparaszt szülők egyetlen gyermekeként. Édesapját korán elvesztette. Középiskolai tanulmányait a gyergyószent- miklósi állami gimnáziumban végezte. 1945-ben édesanyja és nevelőapja Magyarországra települt, ő ekkor kezdte meg egyetemi tanulmányait a Gépészmérnöki Karon. Gépészmérnöki Oklevelét 1949-ben szerezte meg. Végzés után a Villamos Gépek és Mérések Tanszéken lett tanársegéd, később a Műszer- és Mérés- technika Tanszéken dolgozott, majd a Folyamatszabályozási Tanszék megalakulásakor oda helyezték át, így annak alapító tagja. A docensi címet gyorsan elérte, mert rendkívül magas színvonalú mérnöki konstrukciós készsége mellett széleskörű matematikai és fizikai áttekintéssel rendelkezett. Mélységesen intuitiv egyénisége, gazdag nyelvismerete (6 nyelven értett) rendkívül ötletes műszaki alkotások létrehozásában gyümölcsözött. Szerény, csendes, de nagyon segítőkész tagja volt a tanszéki kollektívának. Oktató munkáját lelkiismeretesen végezte, a hallgatók tisztelték és elismerték nagy tudását és tapasztalatát. A munkában példamutató, kitartó, szorgalmas volt. Állandóan az alkotás lázában égett, többet vállalt mint amit az idő engedett, s így a publikációk elmaradtak.