A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1975-1976
Az 1975/76. tanév története
tosítani. Azoknak a továbbképzési igényeknek a kielégítésére, melyek nem indokolnak 4 szemeszteres szakmémökképzést, létre fogjuk hozni a 100-200 órás vizsgaköteles és a műszaki egyetemek által bizonyítvánnyal elismert hosz- szabb tanfolyamok rendszerét. A tanfolyami képzést nyitva kell tartani az üzemmérnökök számára is. Az új tantervek kidolgozása, a tan tervek korszerűsítése, új szakok, ágazatok oktatásának indítása, az új tantervek bevezetését követő elemzés az elmúlt tanévben is jelentős munkát igényelt. Főként ennek tudható be, hogy az oktatásmódszertani fejlesztőmunka kissé háttérbe szorult. Fejlődést elsősorban a hallgatók önálló munkáját elősegítő kiscsoportos oktatás terjedésében tapasztalhatunk. Az elmúlt tanévben javaslatot dolgoztunk ki a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítására, amely lehetővé teszi a hallgatók aktivitását fokozó számonkérési módszerek széleskörű bevezetését. A javaslat egyetemi tanácsi vitájára — mivel az Oktatási Minisztérium foglalkozik az alaputasítás módosításával — csak 1977 májusában kerül sor. Örvendetes jelenség, hogy a tananyagkorszerűsítéssel párhuzamosan fejlődött az oktatás szervezettsége, a tanszékek közötti együttműködés — ide értve a központi oktatási szervezeti egységek és a karok közötti együttműködést is — és az oktatás fejlesztésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozó állandó vagy időszakosan működő testületek tevékenysége. Az Építőmérnöki Kar felmérte és kidolgozta a kari egységes követelményrendszert. A Gépészmérnöki Kar a reformtantervek bevezetését az egész képzést átfogó, koordinált módszertani fejlesztéssel kötötte össze, és az oktatásban együttműködő tanszékek képviselőinek részvételével létrehozta a szakcsoportokat. Az Építészmérnöki Kar erőfeszítéseket tett a tanszékek munkájának koordinálására, az oktatás és a számonkérés szervezettségének, összehangolásának fejlesztése érdekében. A Vegyészmérnöki Kar bevezette az instruktori rendszert, amely lényegében folyamatos kiscsoportos konzultációt jelent. A Villamos- mérnöki Kar három szakon felmérte és rögzítette a valóban leadott tananyagot, összehangolta a félévközi számonkéréseket és rögzítette a hallgatók feladatainak elvégzéséhez szükséges otthoni elfoglaltság tárgyak szerinti felosztását. A nevelőmunka céljait és a megvalósítás módszereit a karok által kidolgozott komplex nevelési tervekben rögzítettük. Az elmúlt tanévben az Építőmérnöki, az Építész- mérnöki és a Villamosmérnöki Karon elkészültek a tanszéki nevelési tervek, melyek kari szintű elbírálására is sor került. A központi oktatási szervezeti egységek is elkészítettek nevelési tervüket. A hallgatók nevelésében, a korábbi évekhez hasonlóan, jelentős szerepet játszottak az osztályfőnökök, évfolyam igazgat ók, tanulókörvezető tanárok, szeniorok, kollégiumi tanárok. A nevelőtevékenység kari szintű szervezésében, összehangolásában mutatkozó fejlődés, valamint a súlyponti feladatok kijelölése tovább növelte a munka színvonalát. A nevelőtevékenység szervezése területén 14
