A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975
A BME Emlékérme adományozása
Dr. Vörös Imre 1903-ban született. Gépészmérnöki oklevelét a Budapesti Műegyetemen 1926-ban nyerte el kitűnő minősítéssel, majd az egyetemen kisegítő tanársegéd és adjunktusi beosztásán dolgozott 1934-ig. Közben 1929-től egy évig ösztöndijjal az Észak-Amarikai Egyesült Államokban tartózkodott. 1934-39. között a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárban mérnökként működött egyetemi tanári kinevezéséig, közben 1936-ban műszaki doktori címet szerzett. 1949-50. tanévben Gépész- és a Vegyészmérnöki Kar dékánja, 1950-től 1954-ig az Egyetem rektora volt, 1940-től 1969. június 30-ig a Gépelemek Tanszék vezetője. Jelentős érdemei vannak az esti oktatás bevezetése terén, melyet mint az Állami Műszaki Főiskola igazgatója szervezett meg. Tudományos munkássága elsősorban a fogaskerekek méretezésének és korszerű gyártási technológiája tovább fejlesztésének tárgykörébe tartozik, melyet összekötött gyakorlati műszaki feladatok megoldásával. Ipari munkái, szabadalmai és újításai is elismerésre méltóak. 1970 óta a műszaki tudományok doktora. Társadalmi munkát a MTA Gépészeti Bizottságának tagjaként végez. Kitüntetései: Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozata 1950-ben, Kossuth-dij 1951-ben, GTE Irodalmi díj 1965-ben, a Munka Érdemrend arany fokozatát 1965-ben és 1973-ban is megkapta. Dr. Vörös Imre nyugalmazott egyetemi tanár 45
