A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975
Dr. Perényi Imre rektor beszéde felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon
Egyetemünk oktatói sokrétű oktató-nevelő munkájuk mellett jelentős tudományos eredményeket értek el. Idő hiányában itt most nincs lehetőség az elmúlt három évtized Egyetemünkön elért tudományos eredményeinek puszta felsorolására sem, de a Kossuth-díjak, Állami díjak, szabadalmak, újítások, mérnöki alkotások sokaságra erről bőven tanúskodik. Az oktatói utánpótlás ma ideológiai és nyelvi követelmények teljesítését is igényli. Ennek elősegítésére szervezett formákat biztosítottunk: az ideológiai követelményeket a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem kihelyezett tagozatán teljesíthetik oktatóink, míg a nyelvi követelmények teljesítésére Egyetemünkön az ELTE idegennyelvű tanfolyamának ugyancsak kihelyezett tagozata létesült. Csak ebben a tanévben a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem szakosítóján 193 fő, a szervezett nyelv- tanfolyamokon 245 oktató tanul. A kutatások anyagi finanszírozása tekintetében Egyetemünkön két fő forma honosodott meg, éspedig a szerződéses ipari kutatások, valamint a Magyar Tudományos Akadémia, illetve az Oktatási Minisztérium által ellenőrzött tudományos kutatások. Az ipari kutatások mind az Egyetem, mind az ipar szempontjából nagyjelentőségflek, egyrészt kapacitásunkkal jelentős segítséget nyújtunk a népgazdaságnak, másrészt lehetővé teszik a fiatal oktatószemélyzet számára az ipari gyakorlat megszerzését, jelentős bérkiegészítést nyújtanak, fejlesztik az egyetemi felszerelést. Az ipari kutatás volumene Egyetemünkön jelentősen növekedett. A felszabadulás után fokozatosan alakult ki az ipari kutatás. Az ötvenes években 1-2 milliós forgalom realizálódott, később ez 5-6 millióra emelkedett, míg 1974-ben kereken 209 millió forint volt az árbevétel. Az Egyetem vezetése mindenkor küzdött azért, hogy az ipari kutatások ne rutinjellegű feladatok legyenek, hanem tudományos erőfeszítést követeljenek. Sok példát tudunk felhozni, amikor az ipar számára végzett kutatás, egyben jelentős tudományos eredményt hozott, melyeket publikációk, szabadalmak fémjeleznek, és amelyeket a Kormány állami díjak nem kis számával ismert el. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy az ipari kutatásokból befolyt összegekből létesített fejlesztési alapból hozzájárultunk az állami beruházásokhoz, jelentősen korszerűsítettük gép- és műszerparkunkat, különböző kiadványokat jelentettünk meg, s nem kis összeget fordítottunk dolgozóink szociális helyzetének javítására, az egészségügyi szolgáltatásokra, üdülésre és sportra is. Tájékoztatásul közlöm, hogy az Egyetem gép- és műszeráliományá- nak értéke 739.5 miliő forint. Míg 1971-ben a 200.000 forint értéken felüli műszerek és gépek száma 318 volt 172 millió forint értékben, addig ezek a számok jelenleg 542-re, illetve 315 miiló forintra növekedtek. Országunkban a felszabadulás után a kutatóintézetek széles hálózata alakult ki. Többnyire jó felszereléssel és személyi ellátottsággal. Az MSZMP KB 1969-ben részletesen megvizsgálta a tudományos munka alakulását, irányítását és feltételeit, és többek között megállapította, hogy a kutatóintézetek fejlődéséhez képest az egyetemek kutató munkája elmaradt. A tudományos kutatómunka tárgyi feltételei, a korszerű felszerelés, a kutatáshoz szükséges segédszemélyzet még nehezen biztosítható, de sokszor a rossz szervezés is gátolja, hogy eredményesebb tudományos munkát végezzünk.
