A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1973-1974

Tudományos és szakirodalmi tevékenység 1973-ban

SzebényiImre, Szentmártony T.: A környezetvédelmi mérnöktovábbképzés a BME-en. (Zajelhárítási Nemzeti Bizottság ülése, Bp. 1973.) Hardy Gy., Szebényi Imre: Obucsevanie i osztresensztvuvanie na inzseneritie- -himicsi v Budapestszkata Politehnika. (Kémiai Technológia Intézet, Szófia, 1973.) Tóth Géza: Egyes redox rendszerek radioaktív nyomjelző vizsgálatáról. (MTA, Bp. 1973.) Vajta László: A kőolajfeldolgozóipar 25 éves fejlődése. (MKE, Bp. 1973.) — Szénhidrogének feldolgozásának és felhasználásának fejlesztése hazánkban. (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet, Veszprém, 1973.) — A kőolajprogram vég­rehajtásának állása és várható eredményei 1980-ra. (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Kaposvár, 1973.) Vajta László, Adonyi Zoltán, Vajta Lné.: A kőolaj adalékok relatív hőstabilitásának vizsgálata. (MTA, Mátrafüred, 1973.) Zöld Ernő, Kiss László: Lúgos mangánoxid elemek. (MTA, Bp. 1973.) Tábor P., Zöld Ernő, Váraljai M.: Galvanikus cink és ezüstbevonatok bétareflexiós rétegvastagságának mérése. (MTA, Bp. 1973.) Kutatómunka Egyedi szénhidrogének előállítása. Számos bonyolult szerkezetű szénhidrogén vegyületet állí­tottunk elő tiszta állapotban, így például paraffinokat, alkil-benzolokat, alkil-naftalinokat és alkil-tetralinokat. Ezeket a vegyületeket a Nagynyomású Kísérleti Intézettel együttműködve használtuk fel termodiffúziós és alkalmazástechnikai célokra. E vizsgálatok eredményeként eddig nem ismert összefüggéseket lehetett megállapítani a szénhidrogének szerkezete, kenéstechnikai és gyógyászati tulajdonságai között. Elektrotermikus úton előállított köszörülési szemcseanyagok felépítésének kutatása. A ku­tatómunka során a köszörűszerszámgyártásnál felhasznált, elektrotermikus úton előállított kö­szörülési szemcseanyagok szöveti és ásványi felépítését vizsgáltuk. A kémiai, ásványtani és mik­roszöveti vizsgálatok alapján meghatároztuk azokat a legfontosabb minősítési elveket és mód­szereket, melyek segítségével a köszörülési szemcseanyagok alapvető és átfogó minősítése el­végezhető. Formaldehid üzemi technológia folyamattan! tanulmányozása. Tanulmányoztuk az Egyesült Vegyiművek formaldehid előállítási technológiáját és javaslatot tettünk a technológia egyszerűsí­tését és a költségek csökkentését célzó módosításokra. Olajtüzelésű hőerőművek pernyéjének hasznosítása. A nehéz fűtőolajok elterjedése következ­tében számottevő mennyiségű pernye szennyezi a légkört. A környezetvédelem érdekében fog­lalkoztunk a pernye kinyerésének és hasznosításának problémájával. A kutatások eredményeként a Tanszéken egyszerű eljárást dolgoztunk ki, melynek segítségével az olajpemyéből értékes vanádium és nikkel vegyületeket lehet előállítani, a levegőt szennyező melléktermékek képződése nélkül. Tüzelőanyagok és adalékok hatásmechanizmusának kutatása a Diesel-motorok káros emisszió­jának csökkentésére. Modell elegyekkel laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk a Diesel- -üzemanyag jellegzetes szénhidrogéntípusainak befolyását a füstölési hajlamra. Különböző típusú gázolajok felhasználásával üzemi körülmények között tanulmányoztuk a Diesel-motor emisszió­ját. Meghatároztuk a kipufogó gázokból leválasztott korom és policiklusos szénhidrogének mennyi­ségét és azok megoszlását, különös tekintettel a karcinogén anyagokra. Vizsgáltuk a kéntar­talom és egyes füstcsökkentő adalékok hatását laboratóriumi és üzemi körülmények között. 220

Next

/
Thumbnails
Contents