A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1973-1974
Kádár János elvtárs,az MSZMP K.B. első titkára látogatása Egyetemünkön
Az államéletről szólva elmondta Kádár elvtárs, hogy a szocialista demokratizmust kell mélyíteni, szélesíteni, erősíteni, fejleszteni. Ha lényegesen nagyobb számú ember szólhat bele közvetlenül is a dolgokba, csak erősödik szocialista rendszerünk. Ez jellemzi az élet minden területét, az egyetemek belső életét is. Még van tennivaló, de már egyre szélesebb körben részesei az emberek a döntésnek és szinte minden arra érdemes kérdésben bevonják az ifjúságot is. És ez jó dolog! A X. kongresszus határozatainak végrehajtásán fáradozva nagy terveket valósítunk meg, továbbra is fontos a szocialista demokrácia erősítése, fő eszközünk: eszménk ereje, a felvüágosítás, a meggyőzés. A gazdasági építés kérdéseit érintve szólt a gazdasági irányítás reformjának tapasztalatairól, országunk gazdasági eredményeiről, a KGST-hez, a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokról. Majd az értelmiség helyzetéről, szerepéről beszélt. Kádár elvtárs kijelentette, hogy közös a párt és az értelmiség a szocialista célok vállalásában és a nép becsületes szolgálatának szándékában. Ezt a közös vonást, ezt az egységet kell tovább erősíteni! Ezután elmondotta, hogy a tudománypolitikai határozat összhangban van a párt egyéb alaphatározatával. A szocializmus és a tudomány egymástól el nem választható fogalom — hangoztatta Kádár János. A szocializmus az egyetlen tudományos világnézeten alapuló rendszer, a szocializmus nem épülhet fel tudomány nélkül. Ezért fontos a párt számára is, hogy a határozat ilyen jó egyetértésre talált. Realizálása a mindennapi munkában többek között éppen a Budapesti Műszaki Egyetemen folyik, amelyhez természetesen biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Az állam a maga részéről ehhez nagymértékben hozzájárni: a nemzeti jövedelem 2,97 százalékát fordítja a tudományos kutatásra, ami igen jelentős összeg, nemzetközi viszonylatban sem rossz arány. Az egyetemi kutatómunka fejlesztése a népgazdaság érdekein túl oktatáspolitikai kérdés is — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára —, mert a kutatómunka az oktatómunkának is feltétele és csak a tudománnyal lépést tartó kutatók, tudósok tudnak jó műszaki embereket nevelni. Az egyik beküldött kérdés a szakmunkások egyetemi felvételre való előkészítésével foglalkozott. Kádár elvtárs válaszában elmondotta, hogy erre a tanfolyamra olyan ifjúmunkások kerületek, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudták tanulmányaikat folytatni, de a képességeik olyanok, hogy a -társadalomnak érdemes segíteni és támogatni őket, abban, hogy magasabb műszaki képesítést szerezzenek. Annál is inkább, mert ez része a párt osztálypolitikájának. Kádár elvtárs ezután az ifjúság életének néhány kérdését érintette. Hangsúlyozta: a fiatalok ért de ét a gondolkodásuk, cselekvésük, magatartásuk határozza meg. A Budapesti Műszaki Egyetemről kikerült fiatalok többségükben világnézetileg, politikailag tiszta gondolkodásúak,jellemesek, becsületesek, a népet és a szocialista hazát szerető és azt szolgálni tudó emberek — mondta Kádár János. — Majd kitért arra, hogy a párt továbbra is számít az egyetem oktatóira, dolgozóira, hallgatóira közös munkánkban, közös céljainkért. 20