A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

In memoriam

száz szakcikkben és szerte a világon konferenciákon és egyetemeken tartott előadásban tette közzé. Külön kell szólni Széchy Károly könyvírói tevékenységéről. Elsőként, 1951- ben, az Alapozás első kötete jelenik meg, kielégítve azt az igen erős igényt, mely az újjáépülő országban ilyen mű iránt jelentkezett. A kétkötetes mű magyarul három, németül és angolul egy kiadásban jelent meg. Széles körű világhírre jutott „Alapozási hibák” c. könyve: nyolc országban, nyolc idegen nyelven adták ki. Szintén világsiker lett Alagútépítéstan könyve, mely ugyan­csak számos nyelven, köztük japán nyelven is, sok kiadásban szolgálja az építés ügyét. Gyakorlati tevékenysége jelentősen kiegészítette munkáját. Az ország sok nagyszabású mérnöki, mélyépítési munkájában vett tervezőként, tanácsadó­ként részt. Széles körű közéleti és társadalmi tevékenységet is fejtett ki, itt­hon és külföldön számos tudományos-műszaki társaságban működött. E hatalmas életművet egy szerény és nagyszorgalmú, nagyvonalú és pu­ritán, a tudományt és az országot szolgáló ember hozta létre. Élete teljes volt, ha nem is volt lezárt és befejezett. Teljes volt, mert osztályrészéül ju­tottak a legszebb emberi örömök, az alkotás öröme, a természet megisme­résének öröme, az ifjúság tanító irányításának öröme, a szeretet és a tiszte­let. A veszteség a miénk, ittmaradottaké, akik előtt az a nehéz feladat áll, hogy megkíséreljük Széchy Károly nélkül vinni tovább a feladatokat. Egy tel­jes életmű, tettek, alkotások, könyvek őrzik meg számunkra emlékét. VARGA LÁSZLÓ (1915-1971) Varga László adjunktus 1915-ben született Budapesten. Gépészmérnöki oklevelét 1940-ben szerezte meg a Budapesti Műegyetemen. Első munkahe­lye a Műegyetem Aerodinamikai Tanszéke mellett működő Aerodinamikai In­tézet volt, ahol különféle típusú repülőgépek tervezési munkáiba kapcsolódott be. Ez a munkaköre ki is jelölte további pályafutása irányát. Amikor a felszabadulás után a repülőmér­nökképzés megindult Egyetemünkön, a Repü­lőgépek Tanszék keretében kezdettől fogva eredményesen közreműködött a repülőmérnök­képzés egész koncepciójának kialakításában, a tantervek, majd a tanszék tantárgyai rész­letes kidolgozásában. Több jegyzetet írt és nagymértékben kivette részét a tanszéki egyetemi tankönyvek írásá­ban is, így a „Repülőgéptervezés” (1955) egyetemi tankönyvben öt fejezetet, 251 oldal, a „Repülőgépek szerkezete és rugalmassága” (1962) egyetemi tankönyvben 3 fejezetet 101 oldal terjedelemben állított össze. Az előbb említett könyvben a repülésben érthetően rendkívül fontos súlyelemzés kérdését olyan terjedelemben és színvonalon dolgozta fel, amire nem igen lehet példát találni a nemzetközi szakirodalomban. Midőn a tanszék — a repülőtárgyú oktatás csökkenésével — évekkel ez­előtt feladatául kapta a műszaki lengéstan oktatását is, igen nagy érdek­93

Next

/
Thumbnails
Contents