A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

In memoriam

tárgy tanítását vállalta. Ekkor a rendszeres tanítás helyett teljesen a tudo­mányos munkára koncentrálta erejét: egymásután jelentek meg könyvei, 1966-ban A kutatásgazdaságosság és mérési módszerei (Közgazdasági Ki­adó), 1967-ben A kutatásszervezés gazdasági kérdései (Akadémiai Kiadó), 1969-ben társszerzőkkel Effektivität der Forschung und Entwicklung (Ver­lag-Wirtschaft), 1969-ben társszerzőkkel A tudomány néhány elméleti kér­dése (Akadémiai Kiadó). Értekezést írt az ipari tudományos kutatás elmé­leti és módszertani problémáiról — 1971-ben — az értekezést elfogadják — akadémiai doktor lesz. Újabban a tudomány prognosztikája, a jövő kutatása, a futurológia érde­kelte. Azok közé tartozott, akik a jövő kérdéseivel foglalkoztak, azzal, hogy mi lesz tíz vagy húsz év múlva. Alig lehet elhinni, hogy nemcsak az általa elképzelt jövőben nem lesz benne, de már a jelenben sincs. Azaz, hogy benne van a jelenünkben és a jövőnkben is könyveivel, tanulmányaival és mindazzal, amit barátainak, ta­nítványainak egy gazdag életen keresztül szelleméből átadott. DR. MERÉNYI GÁBOR (1905-1972) Egyetemünkön a Textiltechnológia Tanszék megalakulása óta 1949-1968- ig teljes állású docens, majd 1968—1971-ig mint nyugdíjas szakértő műkö­dött. Előadója volt a „fonástechnológia” rendes, valamint a „gyűrűsfonás elméleti és gyakorlati problémái” című fakul­tatív tárgynak. Előadásokat tartott a Mérnök- továbbképző Intézetben, részt vett a szakmér­nökképzésben. Tudományos munkássága a textiliparon be­lül a pamutfonásnak elméleti és gyakorlati munkájára terjedt ki. Ezen témakörben hozzá­vetőleg mintegy 40 szakcikk jelent meg, ezek közül négyet a Periodica Polytechnica, és az Acta Technica, további nyolc cikkét külföldi szaklapok közölték. Irodalmi tevékenységéhez tartozik, hogy 12 db egyetemi, ill. szakmérnöki jegyzetet és egy db szakkönyvet is írt. A fonástechnológia c. tárgy felsőfokú okta­tásának kidolgozása terén jelentős érdemeket szerzett. A fonóiparban dolgozó mérnökök egész generációját oktatta. Tudományos mun­kásságával az ipari kultúra fejlesztését nagy­mértékben elősegítette. Aktív közreműködője volt a fonodái rekonstrukciós tevékenység megindításának. Elméleti mun­kássága a gyakorlat számára irányt mutatott. Értékes szakmai, társadalmi munkásságot folytatott a TMTE-ben. PÁSZTOR LÁSZLÓ (1910-1972) Szegény kisiparos családból származott. Nagy erőfeszítéssel szerzett kö­zépiskolai végzettséget. A két háború közötti mostoha időszakban a megél­hetés, a munkalehetőség keresése külföldre vitte, évekig élt Franciaország­91

Next

/
Thumbnails
Contents