A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
Dr. Perényi Imre rektor ünnepi beszéde a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi rangra emelésének 100 évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak plenáris ülésén
tárosok, laboránsok, műhelyalkalmazottak stb. számával együtt Egyetemünk összdolgozóinak létszáma közel 4400. Az oktató-kutató gárda létszáma mellett döntő jelentőségű a tudományos felkészültség. Oktatóinknak jelenleg több mint 20%-a rendelkezik akadémiai tudományos fokozattal, ami kedvezőbb, mint a tudományos kutatóintézetek ugyanezen százalékaránya. Kormányzatunk áldozatkészségét mutatja az is, hogy míg a két világháború között lényegében nem bővült az Egyetem, addig a felszabadulást követően helyre kellett hozni a háború okozta mérhetetlen károkat, majd azt követően lehetővé kellett tenni az új tartalmi és mennyiségi követelményeknek megfelelő új épületek emelését. Nagyarányú beruházási programot hajtottunk végre: az építkezésekre fordított összeg mintegy 800 millió forintot tesz ki. Ezenkívül gépek és műszerek beszerzésére 450 milliót fordítottunk, felújításokra pedig 200 millió forintot. Mindent összevetve tehát 1945-től, a helyreállítási munkák költségeit nem számítva, kereken 1,5 milliárd forintot fordított Kormányunk Egyetemünk fejlesztésére, korszerűsítésére. Ezzel lényegében az Egyetem mai képe a felszabadulás utáni években alakult ki. Nappali tagozaton tanuló hallgatóink jelentős hányadának tudunk Egyetemünk kollégiumaiban elhelyezést biztosítani. 1970-ben 3376 fő, a nappali hallgatók 44,2%-a nyert felvételt kollégiumainkba. Ami hallgatóink sportolási lehetőségeit illeti: jóllehet, a több mint 70 esztendős MAFC szép eredményeket mutathat fel: a felszabadulás előtt is, utána is adott olimpiai bajnokokat, a világbajnoki csapatban való sikeres szereplésről is számot adhat és számos sportágban vesznek részt igazolt versenyzői, ma még csak tervezzük azt, hogy adottságaink az igényeknek megfelelően alakuljanak. Hazánk a mérnöki továbbképzésben már jelentős hagyományokkal rendelkezik. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1939-ben alakult meg, majd egy- ideig önállóan működött, 1969-től pedig mint a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete folytatja tevékenységét. Csak példaként említem meg, hogy 1970-ben 525 tanfolyamon 18 200 mérnök-technikus részesült továbbképzésben. Az 1956 57-es tanévtől 2 éves mérnök-közgazdász képzés indult, az 1960/ 61. tanévben pedig megindítottuk a szakmérnökképzést. Ez a kétéves továbbképzési forma a szakosításnak a nappali tagozaton való kiterjesztése helyett speciális szakirányú ismereteket ad a végzett, általános alapképzettséggel és már gyakorlattal rendelkező mérnököknek. A szakközépiskolákban műszaki tárgyakat oktató mérnökök pedagógiai továbbképzésére az 1962/ 63-as tanévtői 2 éves levelező mérnök-tanár képzést indítottunk. Jelentős részt vállaltunk a műszaki tanár és műszaki oktató képzésből is. A továbbképző és tanárképző tagozatokon összesen 2038 fő tanult az 1970/71. tanévben. Az Egyetem jelenlegi helyzetének, illetőleg az ország tudományos közéletében elfoglalt szerepének felméréséhez hozzátartozik a tudományos utánpótlás képzésében vállalt szerepe. A műszaki doktori cím elnyerése a tudományos munka jó előiskoláját jelenti a tehetséges, fejlődni vágyó mérnökök számára azóta is, amióta hazánkban áttértünk a tudományos minősítés akadémiai rendszerére. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a Budapesti Műszaki Egyetem oktató-kutató gárdájából csaknem annyian szereznek kandidátusi fokozatot, mint egyetemi doktori címet. Az aspiránsok képzésében 7
