A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
Az 1971/72. tanév története
Az e téren elért eredmények röviden a következőkben foglalhatók össze: A Művelődésügyi Minisztérium elvi irányítása mellett megszerveztük és eredményesen lebonyolítottuk a III. Országos Felsőoktatási Nevelési Konferenciát. A III. Országos Felsőoktatási Nevelési Konferencia és a kollégiumi nevelőtanári értekezlet újabb ösztönzést adott a nevelőmunka hatékonyságának elősegítését célzó munkának. A Villamosmérnöki Kar elkészítette a korszerűsített nappali tagozatos 10 féléves (,,A"-típusú) képzés és az új intenzív 8 féléves (,,B”-típusú) képzés oktatási célkitűzéseit és tanterveit. Ugyancsak elkészítette a fejlesztő-kutató mérnöki tevékenység végzésére alkalmas szakemberek képzését biztosító, elsősorban a ,,B"-, de az ,,A”-típusú képzésben résztvettek számára is intenzív továbbképzést nyújtó 2 éves (,,C”-típusú) oktatási forma célkitűzéseit és alapelveit. Az Egyetemi Tanács határozatának megfelelően az oktatási célkitűzéseket és a szakok névváltozására vonatkozó javaslatot felterjesztettük a Művelődésügyi Minisztériumba jóváhagyásra, ugyanakkor a Tanács a tanterveket ideiglenes jelleggel jóváhagyta annak érdekében, hogy a korszerűsített képzés már az 1972/73. tanévtől kezdve bevezetésre kerülhessen. Jelentősen előrehaladtunk a számítástechnikai oktatás bevezetése terén. Az alapképzés szinte általánossá vált. A Művelődésügyi Minisztérium 68.167/ 1971. számú leiratának megfelelően 1971. szeptemberében megindult a számítástechnikai speciális képzés az Építőmérnöki, a Gépészmérnöki és a Közlekedésmérnöki Karon, folytatódott, illetve újonnan indult a Villamosmérnöki Karon. Valamennyi érdekelt kar elkészítette a tanterveket, amelyeknek elvi jóváhagyása is megtörtént. A Vegyészmérnöki Kar elkészítette a kétfokozatú esti-levelező vegyészmérnökképzés oktatási célkitűzéseit és tantervét. A tantervet az Egyetemi Tanács ideiglenes jelleggel jóváhagyta, a képzésre vonatkozó oktatási célkitűzést pedig elfogadásra javasolta a Művelődésügyi Minisztériumnak. A tanév folyamán elkészültek az első konkrét tervezetek az egyes határ- területi képzési formák bevezetésére. A Gépészmérnöki Kar a matematikusmérnök, a Vegyészmérnöki Kar a mérnök-biológus szak oktatási célkitűzéseit, az oktatás szervezeti formáira vonatkozó tervezetét, valamint a szak tanterv tervezetét dolgozta ki. A karok előterjesztését az Egyetemi Tanács elfogadta. A két szak bevezetésére vonatkozó javaslatot felterjesztettük a Művelődés- ügyi Minisztériumnak. Az Építészmérnöki Kar az ez év tavaszán kiadott irányelvek alapján megkezdte a már korábban elkészült, új korszerű tantervének végső finomítását. Annak érdekében, hogy a Karon 1971/72-ben beindított, korszerűsített képzés töretlenül haladhasson, az Egyetemi Tanács határozata alapján az 1971. májusában két félévre ideiglenesen jóváhagyott tanterveket 1972. júniusában a rektor további két félévre jóváhagyta. Ugyancsak kiadta a Művelődésügyi Minisztérium az építőmérnökképzés tantervi irányelveit. Ezek alapján tovább folytatódott az Építészmérnöki Kar oktatásának korszerűsítését célzó munka olyan ütemben, hogy az 1973/74. tanévben sor kerülhessen az új, korszerűsített tanterv bevezetésére. A gépészmérnökképzés tantervi irányelveinek kidolgozásával párhuzamosan a Gépészmérnöki Kar előkészítő munkákat végzett a tanterv korszerűsítésével kapcsolatban és pontosította azokat az elképzeléseket, amelyek célja új rendszerű, szélesen megalapozott, egységesebb jellegű gépészmérnökképzés kialakítása. 67