A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

A 100 éves Vegyészmérnöki Kar története

ság vegyészeti osztályát vezette, ezért utána eljárás indult ellene. Bár for­mailag csupán megrovásban részesült, a zaklatásoktól elkedvetlenedve 1922- ben lemondott katedrájáról és nyugdíjazását kérte. Utóda Varga József lett a Kémiai Technológiai Tanszék élén (1923), Schafarzik Ferenc 1926-ban el­hunyt, az Ásvány- és Földtani Tanszék professzorává Vendl Aladárt nevez­ték ki. Istvánffy elhunyta után (1927) a növénytani tanszéket sem töltötték már be, egyes, a vegyészek számára szükséges óráit (mikroszkópia) az Élelmi­szerkémia Tanszék vette át. Az egyetemes és vegyészmérnöki osztály jellege tehát egyre kémiaibb lett. Az egyetemes osztály eredeti célkitűzése, előkészítő jellege a gimnáziumi oktatás fejlődésével megszűnt, de a programok hivatalos szövege a József Műegyetem 1934-ben történt átszervezéséig egyetemes és vegyészmérnöki osztályról írt továbbra is. Az új tanszékek szervezése és hallgatói létszám­nak a háború utáni rohamos növekedése folytán a hely megint kevés lett. A két tanszékre tervezett kémiai pavilonon már 5 tanszék osztozott, s a to­vábbiak más épületekben nyertek elhelyezést. Ezért 1928-ban elhatározták, egy II. számú kémiai pavilon építését. Ám ez nem valósult meg, ami maga is jelzi azt a stagnálást, ami a két háború közti korszakot jellemezte. A do­táció olyan kismértékű lett, ami már a legelemibb gondokat okozta, külön­ben is a régóta kritizált felszereltség mélypontra süllyedt. A tanszékeknek modernebb műszerek beszerzésére egyáltalán nem volt lehetőségük. A ta­nári kar színvonala és lelkiismeretessége azonban e körülmények közt is biz­tosítani tudta a másutt is elismert színvonalas vegyészmérnökképzést. 1934-ben nagyarányú átszervezés folytán elsősorban takarékossági célki­tűzéssel megalakult a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem. Az éppen önállósághoz jutott vegyészmérnöki szakosztály az új egye­temen a Gépész- és Vegyészmérnöki Karnak vált részévé, ahol évente cse­rélődött a dékáni tisztség a kart alkotó két osztály között. 1934-ben llosvay Lajos végleg megvált az Általános Kémiai Tanszék veze­tésétől, miután annak 52 éven át élén állt. Utóda Gróh Gyula, aki azonban alig több mint egyéves közreműködése után a tudományegyetemre nyert meghívást. Öt Plank Jenő követte, aki a tanszéknek már régi munkatársa volt. Nyugalomba vonult 1936-ban Strauss Ármin is. Utóda hosszabb inter­regnum után 1939-ben Náray-Szabó István lett. 1939-ben elhunyt 'Sigmond Elek, utóda a Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék élén Binder Kotr- ba Géza lett. A Kürschák József vezette Matematikai Tanszék 1918 19. tanévig a vegyé­szeti osztályhoz tartozott, akkor átkerült a mérnöki és építészeti osztályhoz. Attól kezdve 30 évig nem volt vegyészeti matematika tanszék, a matematika oktatását a vegyészeknek más karok tanszékeinek előadói, illetőleg profesz- szorai végezték, név szerint König Dénes, Szentmártony Tibor, Szűcs Adolf. 15 éves szünet után 1939-ben a Goldberger gyár anyagi támogatásával megint egy új, a kar által szükségelt tanszék létesült, a Textilkémiai Tanszék, melynek első professzorává Csűrös Zoltán nyert kinevezést. 1942-ben elhunyt Szarvasy Imre, az elektrokémia új professzora Lányi Béla lett, aki már 1939 óta rendkívüli tanárként működött a tanszéken. A korabeli vegyészmérnöki órarend lényegében a húszas évek elején ala­kult ki és kisebb változásoktól eltekintve a felszabadulásig nem változott. Az elméleti és gyakorlati órák száma elég magas volt. Már 1928/29. tanév­53

Next

/
Thumbnails
Contents