A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
A 100 éves Vegyészmérnöki Kar története
tudás, s túl sok fizikai-kémiai képzettség valamennyi előbbi rovására jellemzi.” Szakosított jellegű kiképzést sürgetett. Pfeifer Ignác válaszolt, ösz- szehasonlította a vegyészi tantervet német főiskolák tantervével megállapítván, hogy általában megegyezik azokkal. A technológia talán nálunk több is. Elismerte az organikus kémiai gyakorlatok hiányát, helyeselné, ha ezeket mielőbb bevezetnék. Kevesellte az oktatói létszámot. Szerinte eredményes laboratóriumi oktatás csak úgy érhető el, ha egy asszisztensre nem esik több 8—10 hallgatónál. Ellenezte a szakosítást, mert hiszen a magyar vegyészeket a magyar vegyipar számára kell képezni és az nem hasonlítható össze a német vegyipar méreteivel. Egy másik hozzászóló megjegyezte, hogy nálunk az iparban az analitikai munka dominál, iparvállalataink közül alig egy-kettő rendelkezik kísérleti osztállyal. Bartal viszontválaszában egy-két olyan megjegyzést tett, amelyek máig találóak: Pl.: ,,Az organikus kémiai ipar hiánya nem mentsége annak, hogy organikus kémia tanítása nincsen, mert így nem is lesz soha.” Vagy méginkább „sokkal kevésbé az ipar neveli a kémikust, mint amennyivel inkább a jól végzett vegyészgárda viszi előre az ipart”. Az új Műegyetemnek egyébként először a Gellért téren álló kémiai pavilonja készült el, melynek terveit Czigler Győző készítette, s költsége 1 361 265 korona 44 fillért tett ki. Az épületbe a kémiai, a kémiai technológiai és — ideiglenesen — a növénytani tanszék költözött be. 1904(05 tanévtől kezdve már itt folytak a kémiai előadások és gyakorlatok. A XX. század első évtizedében más téren is rendkívül sokat fejlődött a vegyészmérnökképzés. Különösen kiemelkedő, hogy a szakosztály igen korán átlátta profilírozott szaktanszékek létesítésének szükségességét az akkor az egyetemen szokásos párhuzamos és csak számokkal megkülönböztetett kémiai tanszékek helyett, melyek mindegyike az egész kémia művelésére volt - legalábbis elméletben - hivatott. Ezen felismerés jegyében alakult meg 1902-ben az elektrokémiai tanszék Szarvasy Imre vezetésével (mely gyakorlatilag működését azonban csak 1905-ben kezdte meg a Budafoki úti új fizikai pavilonban. 1908-ban alakult a Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék. Működését a kémiai pavilonban, a növénytani tanszék helyén kezdte meg, első professzora 'Sigmond Elek lett. 1913-ban alakult meg a Szerves Kémiai Tanszék ugyancsak a kémiai pavilonban Zemplén Géza vezetésével. Wartha Vince 1912-ben nyugalomba vonult. Utóda a Kémiai Technológiai Tanszék élén Pfeifer Ignác lett. Nyugalomba vonult 1916-ban Schuller Alajos is, a Kísérleti Fizika Tanszék új vezetőjévé Tangl Károlyt nevezték ki. Nyugalomba vonult (1914) s csakhamar elhunyt (1915) Klein Gyula, a növénytan professzora is, utóda Istvánffy Gyula lett (1915). Végül 1917-ben nyugalomba vonult llosvay Lajos is, aki ezt megelőzően kultuszminisztériumi államtitkári tisztet töltött be. A Kémiai Tanszékre azonban közel húsz évig nem neveztek ki professzort, megbízott tanszékvezetőként ezalatt a hosszú idő alatt továbbra is llosvay vezette. Az új tanszékeknek megfelelő tantárgyak kötelező jelleggel beépültek az órarendbe, bár ez gyakran már a tanszék létesítése előtt is megtörtént. Láttuk, hogy szerves kémiát már kezdet óta előadtak. Szerves kémiai gyakorlatokkal először az 1912/13. tanévben találkozunk, heti 30 órában még llosvay Lajos neve alatt. Ugyancsak ő adott elő analitikai kémiát is. Mezőgazdasági 51
