A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
A 100 éves Vegyészmérnöki Kar története
A SZÁZ ÉVES VEGYÉSZMÉRNÖKI KAR TÖRTÉNETE Elnök Úr! Tisztelt ünnepi ülés! A kémia tanításának hagyományai Magyarországon igen régiek. A Sel- meci Bányászati Akadémiának világviszonylatban úttörő szerepét a kémiai laboratóriumi oktatás megteremtésében ma már a külföld is elismeri. Kémia tanítás a tudományegyetemen is folyt 1769-től kezdve. Sőt a kémia tanítása Műegyetemünkön is megelőzte a vegyészmérnöki kar alakulását, hiszen már a József Ipartanoda, amely ún. gazdászati, műtani és kereskedelmi képzést adott, előadott kémiát és kémiai techológiát gyakorlatokkal. Legrégibb tanszékünk, az Általános Kémia, 25 évvel idősebb karunknál és a 7 legrégibb, 1846/47-ben felállított tanszék egyike. Első professzora Nendtvich Károly volt. A műtani és gazdászati osztály hallgatóinak adott elő „általános és műi vegytant” heti 5 órában gyakorlatokkal a második évfolyamon. Tanszéke kezdetben a pesti egyetem épületében, 1854-től a Várban az Országház u. 14. sz. alatt ma is létező házban volt. Karunk második legöregebb tanszéke szintén megelőzte valamivel a kar megalapítását. 1870-ben létesült a Vegyipar-Műtani Tanszék, mai nevén a Kémiai Technológia, Wartha Vince vezetésével. Wartha egy későbbi visszaemlékezéseiben írta intézetéről: „Akkor beszereltettem a világítógázt a várbeli régi épületbe. Ez valamikor klastrom lehetett, mert rengeteg vastag falakkal bírt. A II. emeleten még másfél méter vastagok voltak a falak, a földszinten már 21/? m volt a fal úgy, hogy a gázmunkásoknak új szerszámokat kellett szerezniök a falak átfúrására.” Az Ipartanoda első tanszékei között szerepelt még a Természetrajz és Áruismeret Tanszék (professzorai: 1846-tól 1849-ig Mihálka Sándor, 1858-ig Pauer Sándor, 1864-ig Kerner Antal). 1864-ben a tanszéket két részre osztották, éspedig Növény-Állattan és Áruisme, valamint Ásvány- és Földtani Tanszékre. Az elsőre Kriesch János, utóbbira Hoffmann Károly nyert kinevezést. Hoffmann 1868-ban a Földtani Intézetbe távozott. Utóda Wartha Vince lett helyettes tanárként 1870-ig. Ekkor Krenner Józsefet nevezték ki. Ezek a tanszékek később a vegyészmérnöki szakosztályhoz tartoztak. A kiegyezés után gyorsan napirendre került a Műegyetem korszerűsítésének kérdése, 1870. áprilisban terjesztette be az akkori vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, Eötvös József a József Műegyetem újjászervezése tárgyában a parlament elé a törvényjavaslatot. Eszerint a Műegyetem a többi egyetemekkel egyenrangúvá válik, öt osztályra oszlik: mérnöki, építészmérnöki, gépész- mérnöki, vegyészi és egyetemes szakosztályokra, amelyek élén dékán áll, az addigi igazgatóból rektor lesz. Az egyetemes szakosztály általános tárgyakat adott elő, s annak egy évét eredetileg a technikai szakosztályok első éve előtt kellett elvégezni. Bizo47
