A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
A 100 éves Építészmérnöki Kar története
A SZÁZ ÉVES ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR TÖRTÉNETE Tisztelt ülésszak, kedves Vendégeink! Engedjék meg, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem 100 éves fennállását most ünneplő Építészmérnöki Kar nevében és megbízásából annak dékánjaként — megemlékezzek a magyarországi építészképzésről: beszámoljak múltjáról, beszéljek jelenéről és felvázoljam jövőjét, tervbe vett továbbfejlődésének útját. Természetesen csak nagyon röviden, csupán a legfontosabb mozzanatokra, a legjelentősebb lépésekre és eredményekre, a legújabb és legmerészebb elképzelések felvetésére szorítkozva. Hazánkban az egyetemi szintű és szervezett építészképzés 100 éve (azaz 1871-ben) indult meg, az autonómiával akkor felruházott és újjászervezett Kir. József Műegyetemen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az építészképzés csupán akkor kezdődik, hiszen a Pozsony melletti szempci kollégiumban már a XVIII. század harmadik negyedében tanítottak építészetet és neveltek építészeket. Az intézetben (a Collegium Oeconomicumban) ugyanis a könyvelés, a gazdaságtan, a földméréstan, a térképkészítés, a geometria és mechanika tanítása mellett nagy súlyt fektettek a polgári építészet oktatására is (ennek keretében az épület egyes részeit és szerkezeteit, valamint perspektívát tanítottak), úgyhogy a harmadéves növendékek már nagyobb épületeket is terveztek. A szempci kollégium 1776-os leégése után az intézetet áthelyezték Tatára, ahol az nem tudott gyökeret verni és sajnos hamar elhalt. De az a szükséglet, az igény, amely létrehozásához vezetett, egyre erősödött, fokozódott. Ezért a Budai Tudomány Egyetem Tanácsa (1780-ban) azt javasolta, hogy az Egyetem keretén belül indítsanak mérnöki tanfolyamot. Az 1782-ben megismételt kérésre válaszul II. József császár még az évben (azaz 1782. szeptember 19-én) kiadta a mérnöki intézet (Institutum Geo- metricum Hidrotechnikum) szervezeti szabályzatát. Zelovich Kornél (a József Nádor Műegyetem 1921—23. évi rektora) ezért jogos büszkeséggel állapította meg a „Magy. Kir. József Műegyetem és a hazai felső technikai oktatás” című könyvében: „Ilyenmódon 1782-től kezdve a mérnökök kiképzése nálunk főiskolán történt, e tekintetben tehát megelőztük az egész világot és 12 évvel megelőztük a franciákat, akik 1794-ben az École Politechnique alapításával tették lehetővé a mérnökök főiskolai képzését.” E megállapítás ugyan helyes, de az építészképzés vonatkozásában eltúlzott, mert bár az Intézetnek voltak nagynevű tanárai és növendékei, de okta37
