A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1971. évben

Réthy Miklós: 100 Mp teherbírású hidraulikus lánctalpas emelő és szállító kocsi tervezési problémái. (BÉTI, Bp. 1971.)

Sasfi Imre: Az anyagmozgató gépgyártás fejlődése Magyarországon. (Technika Háza, Bratislava, 1971.) — Korszerű darabáru raktározás. (MTESZ, Bp. 1971.)

Sváb János: A darabos és őrölt égetett mész szállítási problémái. (MTESZ, Debrecen, 1971.) — Az anyagmozgatás fejlesztésének időszerű kérdései. (KAB, Szeged, 1971.) — Felvonók biztonsága és megbízhatósága. (GTE, Bp. 1971.)

Wittinger Árpád: Konténerrakodó berendezések. (GTE, Miskolc, 1971.) Kutatómunka

Hosszú gumihevederes szállítószalagok indítási problémái. A tanszék méréssel határozta meg az ecsédi külszíni fejtés 1 km hosszú szállítószalag gumiheveder sebességének változását a szalag elején és a végén, továbbá a motor és a hajtódob fordulatszám-változá- sát és a hajtóteljesítmény-változást az indítási idő függvényében, egyszer mechanikus tengelykapcsolóval, majd hidrodinamikus tengelykapcsolóval kapcsolt villamos motorral. Vizsgálta a hálózat és a heveder terhelését és a keletkezett hevederlengéseket. Az eredményeket jelentésben közölte a megbízóval. A lengések analíziséről a magdeburgi nemzetközi anyagmozgatási konferencián számolt be. Megbízó: BTI.

Villamos hevederhajtódob hatásfokának és a melegedés törvényszerűségének vizsgálata. A tanszék 200 mm átmérőjű, 800 mm széles és 6/min fordulatszámú hevederhajtódob prototípusát vizsgálta. Mérlegkeret segítségével elektronikusan mérte a hasznos nyomatékot. A forgódob belsejébe, a kritikus pontokon 15 hőérzékelőt épített be. A különféle terhelésekhez tartozó melegedési görbéket és hatásfokot háromféle kenőolaj töltettel határozta meg. A mérési eredmények egyértelmű tájékoztatást adtak a típussorozat kialakításához. Megbízó: ÉBGV.

600 Mp teherbírású, katamarán elrendezésű, úszó roncskiemelő berendezés tervezése. A

négy szekrényszerkezetű kereszttartó üzemszerűen bontható, de a beállítás lehetőségét is biztosító, sarokmerev kapcsolattal, két megerősített és átalakított uszályra támaszkodik. A kereszttartókon 4 db 100 Mp teherbírású és 4 db 50 Mp teherbírású, villamos hajtású csörlő van. A csörlők egyedileg és központilag is vezérelhetők és terhelésüket elektronikus mérőcella méri. A villamos tervezést az Intranszmas, a hajózási segédberendezések tervezését az MHD balatonfüredi gyáregysége végezte. Az utóbbi készíti el a berendezést. Különleges tervezési feladat volt a bonyolult terhelésű hajótestek és kereszttartók méretezése, továbbá a bontható sarokmerev kapcsolatok és a nagyáttételű csörlők kialakítása. A terveket a megbízó zsűrije és a Kar Tudományos Tanácsa is kiválónak minősítette. A tervezésben részt vett az Aero- és Termotechnika Tanszék és az MHD szakértője és néhány részletszerkesztője. Megbízó: OVH.

Előadás

GÉPELEMEK TANSZÉK

Szakdolgozat

Kábái Imre: Szervokormányok közlekedésbiztonsági vizsgálatainak értékelése. = 2. Gépjárműtechnikai Konferencia, Sopron, 1971. 453—460.

Molnár Dezső: A molibdénszulfid kenőanyag jellemzői és várható hatása a gépelemek kenéstechnikájának új fejlődési irányaira. = Járművek, Mezőgazdasági Gépek. 78. (3) 1971. 86—93. — A számonkérés, mint az oktatás folyamatának szerves része. — Felsőoktatási Szle. (7-8) 1971. 467-475. — Gördülőcsapágyak kopási viszonyai és kenésük, különleges feltételek esetén. = Szövetkezeti Ipar. 8. (2) 1971. 13-18.

Zsáry Árpád: Die Verwendung der Prüfungsergebnisse an geteilten Pleuelstangenkopf-Modellen bei Dimensionierung. = Per. Pol. Mech. Eng. 75.

282