A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1970-1971
Az 1970/71. tanév története
előkészületeket tettünk az oktató—nevelő munka egységes és rendszeres értékelésére. Külön kell szólnunk a tanulmányi és fegyelmi helyzet alakulásáról. Alapvető változás az előző évekhez képest nem történt. Itt most csak az Egyetem egészére kiterjedő néhány általános problémára kívánom a figyelmet felhívni annak előrebocsátásával, hogy oktató — —nevelő munkánk további javításának útjait, módjait csak akkor tudjuk egységenként kidolgozni, ha egyéb törekvéseink mellett a tanulmányi eredményeket is részletesen — karonként — mélyrehatóan elemezzük. Hallgatóink 1970/71—es tanévi vizsgaeredményei azt mutatják, hogy karonként és évfolyamonként változóan ugyan, de még mindig elég nagy számban találunk olyan hallgatókat, akik a meghosszabbított vizsgaidőszak ellenére vizsgakötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Egyes esetekben magas a halasztott vizsgák aránya is. Van olyan kar, ahol az őszi félévben a hallgatók közel 1/4—e (23,3 %) bukás, meg nem jelenés és halasztás miatt nem tudta eredményesen lezárni a félévet. Ezek a számok azt mutatják, hogy a hallgatók felesleges terhelésének kiküszöbölése és a számonkérési módszerek terén nem haladunk eléggé előre. Ezen kérdés megoldása, illetve újabb túlterhelések keletkezésének megakadályozása állandó jellegű feladatunk. Külön nyomatékosan kell felhívnom a figyelmet a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi helyzetével való fokozott törődésre. A nappali tagozaton mind az első, mind a második félévi vizsgaeredmények arra utalnak, hogy e kategóriába tartozó hallgatóinkkal többet, s még hatásosabban szükséges foglalkozni. A problémák feltárása érdekében célszerű az egyes évfolyamok eredményeit karon belül és karok között is összehasonlítani. Elgondolkoztató ugyanis az, hogy míg az egyik karon az első évfolyamon a vizsgaidőszak végén az elégtelen rendűek aránya 21,3 %, más karokon ez csak 6—10 % között mozog, vagy az, hogy egy karon belül a vizsgaidőszak végéig a III. éves hallgatók 34,8 %—a nem tudott eleget tenni valamennyi tárgyból tanulmányi kötelezettségének, míg ugyanezen a karon a IV. éveseknél ez a százalék csak 4,3. Ilyen aránytalanság több is található. Az esti—levelező tagozaton a tanulmányi eredmények az előző évekhez hasonlóan az 1970/71. tanévben is nagyon szerények. Problémás vizsgaeredmények mutatkoznak a gazdasági mérnököknél és a szakmérnököknél is. E kétfajta továbbképzésnél az a feltűnő, hogy rendkívül sok a kitűnő és a jeles átlagú hallgató. A már említett részletes kari és tanszéki elemző munkát e két oktatási for — mánál a követelmények szintjének vizsgálatára célszerű koncentrálni. El kell gondolkoz — nunk azon, hogy vajon milyen követelményszint mellett lesz egy évfolyamon 60,3 % a kitűnő átlagúak aránya. A fegyelmi helyzet jónak mondható, kevés a fegyelmi ügyek száma, jelentősebb fegyelmi ügyek főleg a kollégiumokban fordultak elő és leggyakrabban külföldi hallgatókkal kapcsolatban. A kollégiumok kari kezelésbe adása, a kari kollégiumok kialakítása kedvezően hatott a nevelőmunkára. A karok mindinkább „gazdái” a kollégiumoknak, erősödött az oktatók és a kollégiumi hallgatóság közötti kapcsolat, koordináltabbá vált az egész kari nevelőmunka. A karok helyes törekvéseit, eredményes intézkedéseit további lépéseknek kell követniük a kollégiumok nevelési lehetőségeinek fokozott kiaknázása érdekében. Az oktatási—nevelési munka módszerrani fejlesztésével kapcsolatban alapvezetően új 9
