A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970
Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1969. évben
Karlsruhe, 1969.) — Stabilitätsberechnung der Stahlbetonstabwerke. Allgemeine Probleme der Betonerhärtung. (Braunschweigi Műszaki Egyetem. Braunschweig, 1969.) — Vorausbestimmung der Betonqualität. (Karlsruhei Műszaki Egyetem. Karlsruhe, 1969.) Talabér József: Az azbeszt helyettesíthetőségének néhány feltételéről. (ENSZ- UNIDO. Wien, 1969.) Kutatómunka A cementkő határszilárdsága. A témában új eredmény a péptömörség növelésével kapcsolatban a cementkő hidratációs szerkezetének bemutatása és a szilárdulásfolyamattal kapcsolatos jelenségek összefüggéseinek feltárása. A kutatás során vizsgálták először kiterjedten a gátolt hidratációt. Gyakorlati és elméleti kombinációban meghatározták a cementkő technikailag elérhető maximális szilárdságát. Házgyári elemek manipulációs igénybevételeinek kísérleti vizsgálata. Az analóg mérőkomplexum segítségével, melynek egyes elemeit (adók, elektromos erőmérők) a laboratórium készítette el, lehetővé vált az előregyártott lakóház elemekre ható többletigénybevételek folyamatos mérése és rajzolása. A közvetlenül fölrajzolt erő-idő diagramok alapján az elemek gazdaságosabb méretezésére van lehetőség. A kiskörei vízerőmű betontechnológiái kutatása. A kutatás eredménye, hogy már 140—150kg/ms cementtel és Dmax = 100—120 mm szemnagyságú adalékkal fagyálló, vízzáró, 91 napos korban B 200 minőségű tömegbeton készíthető. Az andezit, illetve a kavicsbeton kopási mértéke egyezik, de a szívósabb andezitbeton simább kopási felületet ad. A gőzölési mód hatása a cementek és betonok szilárdulására. A kutatás elősegítette a változó alu- mináttartalmú portlandcementek gőzölhetőségének megértését. A gőzölés szempontjából optimális gipszkőtartalom kutatása eredményeképpen emelhető a cementek gipszkőtartalma. Hozzájárult a kutatás a cementkő hidratációs szerkezetének jobb megismeréséhez, ami a betongőzölés szempontjából előnyös lehet. Az egyrétegű ipari betonpadozat. Az ÉVM 23. Állami Építőipari Vállalatának dolgoztunk ki a beton anyagainak variációját figyelembe vevő javaslatot. Á 0,80 tömörödési mérőszámmal jellemezhető betonok azonos szemmegoszlású adalékanyagának jósági sorrendje a hajlító-, ill. nyomószilárdságot tekintve bazalt, dunakavics, andezit, a kopási mérték alapján: dunakavics, bazalt, andezit. A homokoskavics adalékanyaggal elsőrangú, míg a másik kettővel másodrangú kopásálló beton állítható elő. Űtbeton kutatás. A korszerű betonminősítés technológiájának jobban megfelelő betonösszetételt, valamint más technológiai feltételeket vizsgáltunk. Kimutattuk, hogy a húzószilárdság javul, ha az adalékanyag legnagyobb szemnagyságát 65 mm-ről 40 mm-re csökkentjük, nem romlik számottevően, ha a homoktartalom 45%-ig nő, a vízcementtényező növelése kevésbé befolyásolja a hajlítószilárdságot, mint a nyomószilárdságot. Más kísérletekkel kimutattuk a sózásnak a beton időállóságára gyakorolt hatását, valamint azt, hogy az útbeton korai megrepedésére döntően a napi nagy hőmérsékletingadozás, kisebb mértékben a levegő relatív nedvességtartalmának az ingadozása hat. FELSŐGEODÉZIA TANSZÉK Szakdolgozat Bíró Péter: Eötvös Loránd kutatásainak geodéziai jelentősége. = M. Geofizika. 10. 1969. 177—179. Detrekői Ákos: Építési tűrések, kitűzési hibahatárok. = Geodézia és Kartográfia. 21. 1969. 428—434. Hazay István: Anwendung von Projektionen bei ellipsoidischen Berechnungen. = Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica. 4. 1969. 257—279. — Die Ausgleichung von Nivellementsnetzen für die Beobachtung der vertikalen Erdkrustenbewegungen. = Bányamérés a Szocialista Országokban. 3. 1969. 103—110. — Egységes elv a sokszögvonalak tájékozására. = Bányamérés a Szocialista Országokban. 4. 89
