A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970
Az 1969/70. tanév története
vasiatok készültek a határterületekkel kapcsolatos igényeket kielégítő szakok bevezetésére. Vizsgálat tárgyává tettük az esti levelező oktatás továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Mérnöki Továbbképző Intézet az Egyetem irányítása alá került, és megkezdtük munkájának hatékonyabbá tétele érdekében a szükséges intézkedéseket. Ezen belül létrehoztuk az Intézeti Tanácsot. Felmértük a szakmérnökképzés területén megoldandó feladatokat és megkezdtük ötéves tervének előkészítését. Az Egyetem Pártbizottságának múlt év március 17-i ülésén hozott határozatai alapján az Egyetemi Tanács napirendjére tűztük az oktató-nevelő munka fejlesztésének időszerű kérdéseit. A Tanács ezzel kapcsolatos határozatait végrehajtva, a karok bizottsági, tanszéki, illetve kari oktatói értekezletek keretében, a társadalomtudományi tanszékek és egyéb központi oktatási szervezeti egységek oktatóinak bevonásával megvitatták a témát, majd a kari párt- és KISZ-szervezetekkel együttműködve kidolgozták és a Kari Tanács napirendjére tűzték saját fejlesztési koncepciójukat. Az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló további intézkedések megtétele az 1970/71. tanév egyik súlyponti feladata lesz. A társadalomtudományi tanszékek további eredményeket értek el a speciál-kollé- giumok rendszerének, a kiscsoportos oktatás tartalmi és módszertani kérdéseinek megoldásában, a tudományos diákköri munka fellendítésében és a korszerű tananyagok kidolgozásában. Tovább folytattuk a hatékonyabb oktatási egységek (intézetek, tanszékcsoportok) kialakítására irányuló előkészítő munkálatokat. Kimunkáltuk azokat az elveket, amelyek lehetővé teszik, hogy az oktatási rendszer tervbe vett továbbfejlesztéséből eredő igények figyelembevételével hozzunk létre új típusú oktatási szervezeti egységeket. Tervünk gyakorlati megvalósítása terén a Nyelvi Intézet felállításával csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Az elmúlt tanévben került sor az új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint az állami támogatás új rendszerének bevezetésére. Az ebből eredő bonyolult, sokrétű feladatokat a párt- és KISZ-szervezettel szorosan együttműködve sikeresen oldottuk meg. A hallgatóság kedvezően fogadta az új rendelkezéseket. A korábbihoz képest kevésbé kötött vizsgarend, továbbá az, hogy az elégtelen osztályzat a félévi kötelezettségek sikeres teljesítése esetén nem számít be az átlagba, megmagyarázza az új szabályzat kedvező fogadtatását. Az átlagszámítás új módja, továbbá a nappali tagozaton a korábbinál nagyobb összegű ösztöndíj elérésének lehetősége, a szociális támogatás elnyerésének tanulmányi feltételekhez való kötése a II-—V. évfolyamokon, a hallgatókat jobb tanulmányi munkára ösztönözte. Eredményeként a tanulmányi munka terén lényeges javulás tapasztalható az előző tanévekhez képest. A régi vizsgaszabályzat szerint vizsgázó hallgatóink közel fele korábban elégtelen rendűén zárta le a félévet. Az 1969/70. tanév 1. félévében ez az arány 8,4%, a 2. félév végén 9,3% volt. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett az 5,00—4,00 átlagot elérő, tehát magasabb ösztöndíjra jogosult hallgatók aránya: a korábbi 10—15%-ról 20—24%-ra. Ugyanakkor a vizsgaidőszakok végén mutatkozó vizsgatorlódások arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyes időbeosztásra, az önálló, tervszerű munkára nevelés terén oktatóink és hallgatóink további erőfeszítése szükséges. Az állami támogatás új rendszere kedvező fogadtatásra talált hallgatóink körében. Ez a rendelkezések pozitívumain, a bevezetés gondos előkészítésén, az érintett hivatalok és az illetékes gazdasági szervek odaadó munkáján túl annak köszönhető, hogy a támogatás odaítéléséről és személyenkénti mértékéről a hallgatók véleményének meghallgatásával történik döntés. Ebből az igen jelentős munkából KlSZ-szerveze- tünk komoly részt vállalt. Itt emlitjük meg, hogy oktatóink és dolgozóink mellett hallgatóink nagy számban 8
