A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970
Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1969. évben
Szabadváry Ferenc: A vegyipar történelmi fejlődése. (Tanárképző Főiskola, Eger, 1969.) — Patikáktól a gyáróriásokig. (MKE. Székesfehérvár, 1969.) — L’école de mines de Selmec. (Zakl. 1st. Nauki i Techn. Warszawa, 1969.) — Über die wissenschaftliche Arbeit des Instituts für alig. Chemie der T. U. Budapest. (Univ. Maria Sklodowska Curie. Lublin, 1969.) — Die Entwicklung der chemischen Großindustrie. (Karl Marx Univ. Leipzig, 1969.) — Instruction analytique et recherche scientifique á l’Université Technique de Budapest. (Inst. Polytechn. Bukarest, 1969.) — Friedrich Mohr. (Tagunggeschichte für Naturwissenschaften u. Technik. Koblenz, 1969.) Szabó Pálné Ákos Zs.: Keményfém ötvözetek spektrográfos és spektrométeres elemzése. (GTE. Bp. 1969.) Takács József: A gázkromatográfia új elméleti eredményei. (MKE. Bp. 1969.) — New aspects of Rí system. (GAMS. Lausanne, 1969.) Kutatómunka Kémiai indikátorok vizsgálata és alkalmazása a titrimetria egyes ágazataiban. Tanulmányoztuk a szubsztituált difenilaminok elektronátviteli mechanizmusát, valamint sikerült tisztáznunk néhány közbenső és végső oxidációs termék szerkezetét. Termikus és súlyszerinti módszerek. Eljárást dolgoztunk ki a termogázanalitikai adapter módosításával vegyületek hőbomlása során felszabaduló víz közvetlen folyamatos meghatározására. Az izo- propilalkoholban elnyelődő víz Karl Fischer mérőoldattal megtitrálható. A kristályvíz eltávozásával párhuzamosan lejátszódó megfelelő morfológiai változásokat elektronmikroszkópiásan is nyomon követtük. Termogáz-titrimetriás módszerünk nemcsak H20, hanem NH3, COa, CO, S02, I2, stb. tartalmú vegyületek vizsgálatára is alkalmas. Kombinált derivatográfiás—dilatometriás módszert dolgoztunk ki üvegek lágyulása közben lejátszódó folyamatok vizsgálatára. Derivatográfiásan tanulmányoztuk alkáli-földfém-kloridok dehidratálódását, tanulmányoztuk a folyamat kinetikáját. Behatóan foglalkoztunk különböző típusú bauxitok karbonát, szulfát, pirit és szervesanyag tartalmának meghatározásával kombinált derivatográfiás és termogáz — titrimetriás módszerünkkel. Orvosi vonalon biológiai anyagok termikus vizsgálatával foglalkoztunk. Egészséges és sclerotikus aorta hőbomlásának vizsgálata alapján nyomon lehet követni a sclerózis folyamatát. Lezártuk a különböző kísérleti paraméterek tanulmányozását analitikai csapadékok gócképződésére különös tekintettel a homogén közegből történő leválasztásokra. A termometria területén elsősorban jodometriás meghatározások kidolgozásával foglalkoztunk. Szerves mikroanalitikai módszerek továbbfejlesztése. Gázkromatográfiában a szorpciós-deszorpciós viszonyok alakulását tanulmányoztuk az optimális elemzési körülmények kialakítására; továbbfejlesztettük a programozott technikákat és sikerrel foglalkoztunk a gázkromatográfiás mennyiségi elemzés legdöntőbb hibaforrásainak felderítésével, valamint azok kiküszöbölésével. Ioncserélők alkalmazása a kémiai analízisben. Az ioncsere egyensúlyok termodinamikáját egy vegyértékű anionok ioncseréjén tanulmányoztuk. Foglalkoztunk fémionok kelétgyantán történő megkötődésével, tanulmányoztuk különböző átmeneti fémek szerves bázisokká alkotott komplexeinek ioncsere egyensúlyait. Elemnyomok meghatározása optikai és katalitikus eljárásokkal. Emissziós spektrográfja területén behatóan tanulmányoztuk a timföld és korund szennyezőinek párolgását ívkisülés és szikrakisülés alkalmazásával. Eredményeink lehetővé tették a spektrokémiai elemző görbék egyes sajátságainak elméleti értelmezését. A spektroszkópiai fényforrások vizsgálatával kapcsolatban sikerrel foglalkoztunk az egyenáramú ívgerjesztés szabályozásával intenzív rézhűtéssel és spektrokémiai reagensek alkalmazásával. Befejeztük Landolt típusú katalitikus kronometriás reakciók kidolgozására irányuló kísérleteinket egyes fémnyomok meghatározására. Elemnyomok meghatározása radiokémiái módszerekkel. A radiojód segítségével történő savmeghatározás (104-n) alapja a 131I-al nyomjelzett jodid oldattal végrehajtott klasszikus jodometriás reakció. A keletkező nyomjelzett jód megfelelő oldószerkeverékkel mennyiségileg extrahálható. Higany nyomok szubsztöchimetriás meghatározására a HgBr2 komplex képződését hasznosítottuk, amely éteres vagy etilacetátos extrakcióval nyerhető ki a vizes fázisból. Nyomjelzett fémionok retencióját tanulmányoztuk különböző csapadékokon, célunk a roncsolásos aktivációs elemzés során alkalmazható gyors elválasztási eljárások kidolgozása. 138