A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1968-1969

Tudományos, kutatási és művészeti munkásság, publikációk

Giber J.—Nagy Lajos György—Fülöp Mihály—Szekrényesy Tamás: Ionacb szorpció meghatározása kémiailag kezelt germánium egykristály és közepes koncentrációjú elektrolitoldat határfelületén radioindikációs módszerrel. (MTA. Balatonboglár, 1968.)

Noszticzius Zoltán: öndiffúzió mérése radioaktív indikációval. (MTA. Balatonboglár, 1968.)

Noszticzius Zoltánné: Kéndioxid és kéntrioxid aktivitásának folyamatos mérése. (MTA. Balatonboglár, 1968.)

Parlagh Gyula—Parlagh Gyuláné: Kéndioxid és kéntrioxid gáz aktivitásának folyamatos mérése. (MTA. Balatonboglár, 1968.)

Sándor János: A diffúzióegyenlet levezetése variációs elvből. (Moszkvai Áll.

Egyetem. Moszkva, 1968.)-----A kristályosodási folyamatok termodinamikája.

(B

jelorusz Akad. Minszk, 1968.) — — Az irreverzibilis termodinamika alkalmazása transzportfolyamatokra. (Politechnicseszkij Inszt. Riga, 1968.) — — Az irreverzibilis termodinamika variációs elvei. (Ukrán Tud. Akad. Kiev, 1968.)

Sztraka Lajos: A metilamin molekula inverziója és belső rotációja közti ösz- szefüggés. (MTA. Balatonboglár, 1968.) — — Hidrogénkötéses asszociátumok egyensúlyi állandóinak vizsgálata binér elegyben. (MTA. Bp. 1968.)

Varsányi György: Benzolszármazékok rezgési spektrumai. (MTA. Bp. 1968.)

Kutatómunka

Adszorbens felület és pórusszerkezet mérése. A gőzadszorpció-mechanizmussal (reális ad- szorbenseken) kapcsolatban megállapítottuk, hogy: 1. az adszorbeált fázis folyadékszigetek formájában alakul ki a felületen; 2. tág pórusokat tartalmazó adszorbensen még nagy névleges (többréteges) borítottság mellett is vannak szabad felületrészek; 3. szűk pórusú adszorbense- ken ilyen felületek gyakorlatilag már kis egyensúlyi nyomáson sincsenek.

Kéndioxid-oxidáció vizsgálata. A kálium-vanádium-kovaföld katalizátorokon radiokro- matográfiás módszerrel vizsgáltuk a kén kicserélődést az S02 + V202 = S03 reakció során.

Hordozós fémkatalizátorok vizsgálata. Kísérleti módszert dolgoztunk ki, melyben egyetlen szemcse működését vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az oxigénkoncentráció a katalizátor felületen gyakorlatilag zérus. A reakciósebesség jó közelítéssel egyenlő az oxigén határdiffúziós sebességével. A katalizátor összetétele csak az oxigénnel reagáló metán sebességét befolyásolja. Mértük különböző nikkel és MgO-nikkel tartalmú katalizátorokon a metán átalakulási sebességét és a katalizátorok nikkel felületét és a két változó közt párhuzamosságot észleltünk. Ennek alapján megállapítottuk az optimális katalizátor-összetételt.

Hővezetőképességi detektorok. Sikerült olyan hővezetőképességi detektor konstrukcióját megoldani, mely hidrogén-nitrogén elegy teljes összetétel-tartományában a koncentrációra lineáris.

Fajlagos felületmeghatározás folyadékadszorpciós izotermák alapján. Vizsgálataink eredményei alapján megállapítható, hogy az I—II átmeneti típusú izotermák alkalmasak fajlagos felületmeghatározásra (pl. metil-acetát-benzol-szilikagél).

A határfelületi fázis termodinamikájának vizsgálata. A szabad felületi adszorpcióra ugyancsak öt izoterma alaptípus jellemző. Az egyes alaptípusok közötti átmeneti izotermák értelmezése még további vizsgálatokat igényel.

Ionadszorpció vizsgálata félvezető felületen. Megállapítottuk, hogy nagymértékben javítja az adatok reprodukálhatóságát, ha az adszorpciós méréseknél egy adott potenciált kényszerítünk a germániumra. Ily módon adszorpciós méréseinket a polarizációs potenciái függvényében végeztük el.

Előkísérleteket végeztünk arra nézve, hogy radioindikációs módszerrel kationok és anionok adszorpcióját szimultán mérjük az adszorbens felületén.

A nukleáris méréstechnika alkalmazása anyag- és felületminősítésre. Kimutattuk, hogy a szilícium és germánium alapanyag oxidjai felhasználhatók a zavaró aktív nyomszennyezok megkötésére is (self-scavenge módszer).

Módszert dolgoztunk ki a germánium réz- és aranytartalmának együttes, gyors meghatározására.

127