A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1967-1968
Tudományos, kutatási és művészeti munkásság, publikációk
Michelberger Pál: Statikai modellválasztás autóbusz-kocsiszekrények tervezésénél. (GTE. Bp. 1967.)-----Hossztengelyükre sík létraalvázak általános vizsg álata tetszőleges térbeli terhelésre. (Fekete Attilával közösen.) (GTE. Esztergom, 1967.) Petróczy György: Dugattyúcsapszegek fáradásbírása. (GTE. Esztergom, 1967.) Rudnai Guido: Az űrkutatás mint a műszaki kutatás megtermékenyítője. (MTESz. Bp. 1967.) Kutatómunka, 1. A „Korszerű szilárdságtan! méretezés kifejlesztése” c. témában az alábbi kérdésekkel foglalkoztunk: la) Gépjármű alvázak terhelésének általános vizsgálata és a számítási modell felvételének kérdései. A számítási munka közvetlen egyszerűsítése a törzstartók lineáris transzformációjának alkalmazásával és a mátrixszámítás felhasználásával. ./£) Járművek szimmetria-viszonyainak általános vizsgálata. Szerkezeti szimmetria, szerkezeti ritmus és tagoltság (matematikai) egyenértékűségének bizonyítása. Alkalmazások a járműiparban. A kidolgozott számítási eljárásokat az IKARUSZ Karosszéria- és Járműgyárban számítási segédletként használják. 2a) Járműalkatrészek terhelési adatainak felvétele és az e célra készült műszer (Hiszto- méter) korszerűsítése. 2b) Járműalkatrészek és szerkezeti elemek kifáradási tulajdonságainak vizsgálata. Az élettartam, illetve a terhelhetőség növelése a konstrukció fejlesztésével. 2c) Az élettartamra való méretezés lehetőségeinek kutatása. Programozott fárasztóvizsgálatok végzése, méretezési eljárások kikísérletezése. 2. Fémek képlékeny alakításával kapcsolatos elvi kutatások. 1967-ben befejeződtek a mo- dellméretű kazánfenekek robbantó alakításának kísérletei. Ezek során elméleti alapon üzemi kísérletekkel olyan eljárást dolgoztunk ki, amely alkalmas a mélydomborítású edényfenekek robbantással történő előállítására. A technológia a tartályfenekek domborítását ráncképződés és szélhulladék nélkül, átlövéses szabadalakítással teszi lehetővé. A modellkísérletek során szerzett tapasztalatokra támaszkodva kidolgoztuk az eljárás kétfokozatú, ipari méretű változatát, és a közvetlen üzemi bevezetés előfeltételeit is. A robbantó alakításnál lejátszódó folyamatok pontosabb megismerésére és a hiányos adatok kiegészítésére kidolgoztuk a technológia komplex műszerezési tervét. Ennek megfelelően ionizációs elven működő elektromos mérőműszert fejlesztettünk ki a robbanótöltetek detonációsebességének meghatározására. A műszerrel a fő felhasználási terület mellett lehetővé vált a munkadarabok mozgásparamétereinek robbantás közbeni regisztrálása is. Komplex műszerezési tervünk keretén belül elkezdődtek egy piezoelektromos-elektronikus mérőrendszer létrehozásának munkái is. A piezóelektromos nyomásindikátorral az alakítást végző energiahordozó, a vízalatti lökéshullám nyomásviszonyainak, terjedési és reflexiós paramétereinek vizsgálatát, valamint az energiaközlés mechanizmusának tanulmányozását kívánjuk elvégezni. A berendezést ipari nagyságrendű nyomásokra terveztük, így méréstartománya az igen nagy követelményeket állító több ezer at- moszférás nyomású, deciméteres hullámhosszúságú lökéshullámokra terjed ki. A piezóelektromos nyomásátalakító (adófej) előzetes mechanikai terhelési próbái befejeződtek. VASÜTI JÁRMÜVEK TANSZÉK Jegyzetek Horváth Károly—Mezei István: Diesel-motoros vasúti járművek. Bp. Tan- könyvkiadó, 1967. 182 p. 13* 195
