A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
Dr. Fenyő István egyetemi tanár: Rostockban „Funktionalanalysis. Distributionentheorie. Einf. in die alig. Topologie” címmel, Jénában és Ilmenauban „Bergründung d. analytischen Funktionale” címmel, Lipcsében „Ein Satz in der Distributionentheorie”, Karl Marx Stadtban „Über die Wellengleichung” címmel, Katowicében „About some functional equations” címmel tartott előadást. Dr. Andrásfai Béla docens: Rómában „On critical graphs” címmel (az International Computation Centre rendezésében), Ilmenauban, a Technische Hochschule Institut für Math, rendezésében „Über kritische Graphen” címmel tartott előadást. Dr. Frey Tamás docens: Moszkvában a Matematikus Világkongresszuson „Optimierung und Stabilitätsfragen von Rechnenprozessen” címmel tartott előadást. Dr. Császár Ákosné docens: Untersuchungen über Trennungsaxiome címmel előadást tartott Moszkvában a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson. Prágában az Általános Topológiai Szimpóziumon „Abgeschwächte Trennungsaxiome” címmel tartott előadást. Dr. Reimann József docens: Moszkvában a Matematikai Kongresszuson „Bolyon- gási problémák” címmel tartott előadást. Dr. Máté László adjunktus előadásai: Approximations in two norm space. San Jose California. The 79 th Metting of the American Mathematical Society. Certain problems of the A-tensor product of A-moduls. University of California Santa Barbara. Fanta Katalin tanársegéd: „Über die Konvergenz eines Interpolationsverfahrens für Randwertaufgaben” címmel, Karl Marx-Stadban és Rostockban tartott előadást. Részvétel nemzetközi kongresszuson VILLAMOSMÉRNÖKKARI MŰSZAKI MECHANIKA TANSZÉK Tanszékvezető: Faber Gusztáv egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Rugalmas szilárd testek statikai és kinetikai stabilitáselméletének egyes kérdései. 2. Rugalmas alakváltozást szenvedő testek feszültségi tenzortere és a test geometriája között fennálló függvénykapcsolatok vizsgálata. ad 1. E téma kapcsán autóbuszváznak és karosszériának azokkal a rezgéseivel foglalkoztak, amelyeket a benne üresen járó motor kelt. A mechanikai modell kialakítása és a megfelelő mozgásegyenletek felírása után a következő kérdéseket vetették fel, és készítették elő numerikus megoldásukat. A hajtórudak elméletileg teljesen egyformák, a valóságban azonban eltérnek egymástól, s bizonyos eltérések meg is vannak engedve. A hajtórudak beszerelésekor az eddigiekben véletlenszerű volt, hogy az egymástól kissé eltérő hajtórudak közül melyiket melyik hengerhez szerelik be. Lehetséges azonban az elmélet alapján olyan beszerelési sorrendet választani a rendelkezésre álló, kissé eltérő hajtórudakból, hogy ez az alváz lengéseit minimalizálja. Az így minimalizált alvázlengéseket még tovább lehet minimalizálni a motor felfüggesztés geometriai és mechanikai adatainak megfelelő megválasztásával. ad 2. E tématerület kapcsán az alábbi két résztémával foglalkoztak: 190
