A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
Dr. Szabó Lajos tudományos munkatárs: Synthesis of 2,3-diszubstituted Hexa- hydro-benzo (a) quinolizines and Octahydro-indolo (2,3-a) quinolizines. (Társszerzők: dr. Tőke László, Honthy Katalin, dr. Szántay Csaba) Tetrahedron Letters 26. 2975—2983 (1966). A 2-(2,4-dinitro-fenil)-6,7-dimetoxi-izo Kinoliniumsóból felszabadítható bázis vizsgálata. (Külső társszerzővel) Magyar Kémiai Folyóirat 73. 18, (1966). Részvétel nemzetközi kongresszuson Dr. Farkas Lóránd tudományos főmunkatárs Stockholmban előadást tartott az IUPAC rendezésében „Isolation, Structure and Synthesis of Navadensin” címmel. 4 th International Symposium on the Chemistry of Natural Products. (Társszerző: dr. Nógrádi Mihály.) Dr. Szántay Csaba tudományos főmunkatárs New Yorkban, a State Univ. of New York rendezésében előadást tartott „Ipecacuanhaalkaloids” címmel Dr. Szabó Lajos tudományos munkatárs Münchenben tartott előadást „1,3-Cyc- loadditionen von Aziridin-monocarbonestern” címmel. Békássy Sándor tanársegéd Budapesten az Analitikai Kémiai Konferencián előadást tartott „Adatok a programozott áramlású sebességű gázkromatográfiához” és „Minőségi és mennyiségi kiértékelés izoterm fokozatos vivőgázprogramozás esetén” címmel. SZERVES KÉMIAI TECHNOLÓGIA TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Csűrös Zoltán egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Borid katalizátorok vizsgálata hidrogénező folyamatokban. 2. Összefüggés a ciklusos dioldiacetátok térszerkezete és óntetrakloridos komplexük összetétele között. 3. Reológiai vizsgálatok kis és nagy viszkozitású egy, ill. több komponensű műanyag rendszerek fizikai-mechanikai sajátságait befolyásoló tényezők megállapítására. 4. Aminsó iniciátorok hatása apolikaprolaktám képződésre víz jelentlétében és távollétében. 5. Cellulóz és keményítő származékok szisztematikus kémiai átalakítása. 6. Aminok és foszgén reakcióinak vizsgálata. ad 1. Nikkelborid katalizátort hőkezelték előbb hidrogénben, majd levegőn és újra hidrogénben. Változtatták a hőmérsékletet, mérték a katalizátor aktivitását és redukálóképességét. 150 C°-nál nagyobb hőmérsékleten a katalizátor inaktív lett. Aktív szén, horzsakő és bárium szulfát hordozós katalizátorokat készítettek. Meghatározták az optimális aktív anyag tartalmát eugenol folyadékfázisú és nitrobenzol gőzfázisú hidrogénezésében. ad 2. Glükoz-pentaacetátot, -pentabenzoátot, levoglükozán-triacetátot, -triben- zoátot, cellobióz-oktaacetátot, 1, 2, 3, 4-tetraacetil-glükózt és l-klór-2, 3, 4-triacetil- glükózt reagáltatták különböző mennyiségű titántetrakloriddal és óntetrakloriddal, a keletkező komplexeket izolálták, megállapították összetételüket, s tanulmányozták 159
