A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Dr. Csáki Frigyes rektor tanévnyitó beszéde
a 100-at, csaknem 200—200 a szakfolyóiratokban megjelentetett magyar, illetve idegennyelvű szakcikkek száma, és ugyanannyi a hazánkban vagy külföldön megtartott tudományos előadások száma. Kb. 30 szabadalmat nyújtottak be oktatóink, és évenként több mint 20 millió forintot kitevő kutatást végeztünk az ipar számára az ún. költségvetésen kívüli munkák keretében. Ha mindezeket az adatokat számba vesszük, akkor többé-kevésbé kibontakozik az a kép, amely a Budapesti Műszaki Egyetemnek a felsőoktatásban és a népgazdaságban betöltött fontos szerepét mutatja. Az Egyetem jelentőségét még néhány adattal szeretném alátámasztani. A költség- vetés évi 150 millió forintot tesz ki, amiből több mint 22 milliót fordítunk ösztöndíjakra, a diákjóléti kiadásokra. Az Egyetem állóeszközeinek értéke több mint 1 milliárd 350 millió forint, ami önmagában mutatja az Egyetem nagy anyagi állóeszköz állományát. Sajnos ebből a gép- és műszerállomány mindössze 300 millió forintot tesz ki, ami nem mondható kielégítőnek. Különösen jelentős ebből a szempontból az a körülmény, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztériummal szocialista szerződést kötöttünk, és a KGM évről évre milliókkal járul hozzá az Egyetem gép- és műszerállományának fejlesztéséhez. Meg kell említenem azt is, hogy sajnos a külföldről beszerezhető műszerekre fordítható keret meglehetősen szűkös, és ez sokszor még csak a felújításra és a fenntartásra sem elég. Különösen fájó az a körülmény, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemnek nincs még önálló digitális számológépe, és ezen csak keveset segített az a szerződés, amelyet szintén a KGM-mel kötöttünk meg heti 8 óra gépi idő szolgáltatására. Folyamatban van más intézményekkel is hasonló megállapodások kötése, így legutóbb a MTA Automatizálási Kutató Intézetével kötöttünk szerződést. Többek között az előző körülmények magyarázzák meg, hogy nem tudtuk eléggé kihasználni a tudományos kutató munkában fennálló potenciális lehetőségeket, hiszen a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó több mint 1000 oktatószemélyből 30% ún. minősített, ami azt jelenti, hogy 15 akadémikus és akadémiai levelező tag, 35 tudományok doktora, 152 tudományok kandidátusa, 115 egyetemi doktor dolgozik Egyetemünk falai között. Ezért fogadjuk különös örömmel a Politikai Bizottságnak az egyetemi kutatómunka megerősítésére vonatkozó határozatát. Itt említem meg azt is, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen 64 egyetemi tanár, 126 egyetemi docens, 385 adjunktus segíti elő az oktató- és kutatómunkát. Az 1000 oktató mellett csaknem 1400 az adminisztratív és műhelydolgozók létszáma. A nevelőmunka szempontjából viszont fontos megemlítenünk, hogy oktatóink közül több mint 60-an végezték el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet. Emlékezzünk meg arról is, hogy az egyetemi oktató-, nevelő- és kutatómunka elismeréseképpen az elmúlt évben dr. Frigyes Andor dékán a „Munka Érdemérem” aranyfokozatát nyerte el, dr. Petrik Olivér rektorhelyettes, dr. Denke Géza docens és Rácz István professzor a „Munka Érdemérem” ezüstfokozatát, Zana István docens és Lukáts Miklós docens pedig a „Munka Érdemérem” bronz fokozatát kapta. Az elmúlt év során 12-en kapták az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést, köztük Dr. Csomay Imre főorvos és Bodó László főorvos az Orvosi Rendelő dolgozói, négyen kaptak „Kiváló Dolgozó” kitüntetést, ketten a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést, és hatan részesültek „Miniszteri Dicsérő Oklevél” elisme- merésben. Az Egyetem oktatói kara tovább erősödött. Dr. Tuschák Róbert egyetemi tanári kinevezést kapott, Valach Irma, Kolundzsija Boskó, dr. Túri Zoltán, dr. Varga Imre, dr. Fodor Lajos, dr. Ambrózy András, dr. Lázár József, dr. Soós Rudolf, Csik Gáspár, dr. Szokolay Mihály, Domonkos Sándor, Bajza Lajos, Bohus Miklós, Sebők István, összesen 14 személy egyetemi docensi kinevezést kapott a kari és 11
