A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966
Végzett mérnökök továbbképzésének lehetőségei, módjai
Távbeszélő központok szak A szak elvégzése az alábbi feladatok ellátására képesít: elektronikus kapcsolástechnika alkalmazása a telefonközpontok fejlesztésében, központok és hálózatok méretezése, korszerű hírközlő berendezések rendszertechnikai tervezése és tiszta elektronikus központok témakörben a kutatás és fejlesztés ellátása. Tekintettel a telefonközpont-gyártás koncentrált voltára, felvételre az iparból a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár és a Telefongyár, a kutatóintézetek közül a Távközlési Kutató Intézet, a Posta részéről pedig a telefonközpontok telepítésével, vizsgálatával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet végző szervek dolgozói jöhetnek számításba. Villamos energetikus szak Ez a szak a villamosenergia termelése és az energiatermelés koordinálása terén működő villamosmérnökök, különösen az erőművi villamosmérnökök mérnöki feladatköre ellátására képez szakmérnököket. Az oktatás célja a villamosenergia termelésére, az erőművek villamos berendezésére, hálózatok kooperációjára, védelmére, automatizálására vonatkozó magasabb színvonalú ismeretek oktatása üzemviteli mérnökök, tervezők és kutatók számára, beleértve ezen területek villamosgépes, méréstechnikai, kalorikus és energiagazdálkodási problematikáját is, valamint mindezen szakterületeknél a kibernetika alkalmazását is. Gazdaságimérnök-képzés A végzett mérnökök gazdasági ismereteinek bővítését szolgálja az egyetem gépészmérnöki karán folyó gépipari és energiagazdálkodási gazdaságimérnök- képzés, valamint a vegyészmérnöki karon folyó vegyipari gazdaságimérnök- képzés. A képzésre okleveles gépész-, vegyész- és villamosmérnökök jelentkezhetnek. Az oktatás 4 féléves levelező tagozatú. Ezt követően államvizsgát tesznek a hallgatók, melynek alapján okleveles gépipari, energia- vagy vegyipari gazdasági mérnöki képesítést nyernek. A gépipari és vegyipari gazdasági mérnökök szakképzettséget szereznek az iparvállalati gazdálkodás következő területein: a beruházások és termelőfolyamatok műszaki, gazdasági és szervezeti előkészítése, a termelés irányítása, a gyártási folyamatok szervezése, munkanormázás és munkaszervezés, értékesítés (piackutatás), anyagellátás, önköltségszámítás és költségelemzés. A képzés kiterjed az iparpolitikai célkitűzések kialakítására és gazdasági-műszaki megalapozására (iparágak fejlesztése, az ipari termelés specializációja, koncentrációja, ipartelepítés), valamint az ipari közép- és felsőszintű irányítás módszereire és eszközeire. Az energiagazdálkodási gazdasági mérnöki szakképesítés elsősorban vállalati energetikusok és a gazdasági vezetés közép és felső szerveiben energiagazdálkodással foglalkozó mérnökök gazdasági ismereteinek bővítését szolgálja. Kormányzatunk a szakmérnöki és a gazdasági mérnök képzésben résztvevők tanulásának társadalmi elismeréseként lehetőséget biztosított arra, hogy azok, akik a képzés során kiváló tanulmányi eredményt értek el, tanulmányaik befejezése alkalmával, a szakosító kiegészítő diploma megszerzése mellett — azzal összekapcsolva — műszaki doktori címet is nyerhessenek. 337
