A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966
Dr. Csáki Frigyes rektor tanévnyitó beszéde
napjainkban az összes ágazatok száma eléri az ötvenötöt. Ebből egyedül csak a továbbképzést szolgáló szakok huszonkettőt tesznek ki. Ez természetesen nagymértékben megnehezíti az egyetemi vezetés munkáját, ugyanakkor úgy érezzük, hogy a szakosításnak ezzel a fokozódásával sokkal jobban és eredményesebben tudjuk kielégíteni az ipar igényeit, mint a múltban. Érdekes meg figyelnünk azt is, hogy a tanszékek száma viszonylag nem fejlődött olyan nagy mértékben, mint az az előző adatok tükrében várható lenne. Amíg 1945/46-ban mintegy 25 tanszék működött, addig napjainkban a tanszékek száma közel 60. Ez mindössze háromszoros fejlődésnek felel meg, és ez azt mutatja, hogy a tanszékek feladatai bonyolódtak, több irányú ténykedést fejtenek ki, több tárgyat adnak elő. Itt kell megemlékeznünk a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának fejlődéséről, amelynek állománya 20 év alatt 180 000-ről 350 000 kötetre növekedett, vagyis állományát megkétszerezte. Ez természetesen csak úgy volt lehetséges, hogy a Művelődésügyi Minisztérium és kormányzatunk hathatós anyagi eszközöket bocsátott rendelkezésünkre, mind a beruházások, mind a könyvállomány fejlesztése, mind pedig a költségvetés vonatkozásában. Büszkén mondhatjuk, hogy napjainkban körülbelül 10 000 olvasó iratkozik be könyvtárukba, és az évenként kikölcsönzött kötetek száma meghaladja a 250 000-et. Tisztelt Hallgatóság! Az évnyitóknak egyik fontos programpontja, hogy megemlékezzünk az elmúlt évben végzett feladatainkról. Tekintettel a külföldi résztvevőkre és az ünnepségek hosszú sorára, beszédemben csak egészen röviden emlékeznék meg arról, hogy milyen nagyszabású feladatokat hajtottunk végre az elmúlt évben. A főfeiadat továbbra is a felsőoktatási reform megvalósítása volt. A reform három szempontja; nevezetesen: a tananyag-korszerűsítés, a gyakorlati oktatás fokozott megvalósítása, a szaktárgyak és a társadalomtudományi tárgyak ideológiai korszerűsítésének követelményei továbbra is fennállnak. Jelentős eredményeket értünk el a hallgatók tanulmányi fegyelmének megszilárdításában. Ehhez hozzájárult a terhelésfelmérési és tervezési munkánk. Hozzájárult a rajzoktatás megfelelő szerepének kialakítása irányában tett sok lépés. Felülvizsgáltuk a laboratóriumi oktatás hatékonyságát. Foglalkoztunk a reformjegyzetek bírálatával. Kialakítottuk a szakmai gyakorlatok programját és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Elkészültek oktatóink minősítései, és a közeljövőben nyújtjuk be a Művelődésügyi Minisztériumnak az új, öt évre szóló káder fejlesztési tervünket. Nagyon figyelemre méltó, hogy — talán először az egyetem történetében — a végzős, ötödéves hallgatók szakmai és világnézeti fejlődését megvizsgáltuk és értékeltük. Ebben az egyetemi vezetésnek hathatós segítséget nyújtott a Párt, a KISZ és a Szakszervezet. Ugyancsak közreműködésükkel javaslatokat dolgoztunk ki az esti és levelező oktatás hatékonyságának fokozására. Javaslatokat dolgoztunk ki és határozatokat léptettünk életbe a bürokrácia és a felesleges adminisztráció csökkentésére, fokoztuk a decentralizációt, és növeltük a karok és a tanszékek hatáskörét. Új elveket dolgoztunk ki a tudományos munka fejlesztésére és irányítására. Megkezdtük oktatási módszereink korszerűsítését, de őszintén meg kell mondani, hogy éppen a tudományos munka vonatkozásában és az oktatási módszerek korszerűsítésében még nagyon sok feladat áll előttünk. II
