A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

REPÜLŐGÉPEK TANSZÉK

Tanszékvezető: dr. Rácz Elemér egyetemi tanár

Kutatási tématerület:

1. Üzemi terhelések vizsgálatának sajátos elvi és módszertani kérdései.

2. Vitorlázógépek teljesítmény növelési lehetőségeinek vizsgálata.

3. Vitorlázógépek repülőtulajdonságainak kísérleti vizsgálata.

ad 1. 1964-ben olyan számítási módszert fejlesztett ki a tanszék, amellyel vitorlázógépek teljes fárasztási vizsgálatához a terhelések meghatározhatók. A módszer elvi felépítése a következő: A géptípus tervbevett, ill. szükséges üzemidejét — rendeltetése szerint a rendelkezésre álló statisztikai adatok felhasználásával — a következő repülési feladatok szerint kell felbontani: iskolarepülés csörlésből, termikrepülés csörlésből, ill. vontatásból, iskolavontatás, továbbá dugóhúzó, ill. műrepülés. Az egyes üzemállapotokban az igénybevételek nagyság szerinti megoszlása és gyakorisága a repülési mérések alapján jó közebtéssel ismert. így egy- egy üzemállapotban az igénybevételek nagyság szerinti megoszlása és száma kiszámítható.

A fárasztó vizsgálatnál a következő terhelési eseteket alkalmazták:

a) Légerőterbelés. Ez a terhelési eset adja a vontatásból, simarepülésből, termikelésből, továbbá a dugóhúzóból és műrepülésből eredő igénybevételeket. Célszerű két lépcsővel, nem rezonancia módszerrel fárasztani.

b) Leszállási terhelés. A fel- és leszállásból adódó terhelések utánzására. A fá- rasztás rezonanciamódszerre] történik.

c) Csörlési terhelés. A csörlési igénybevételek utánzására, nem rezonancia módszerrel.

Az igénybevételek meghatározásának és a fárasztási kísérlet elvégzésének ezt a módszerét másutt még nem használták.

ad 2. Az előkísérletek alapján úgy látszik, hogy a nálunk ismert profilcsaládok közül a Wortmann-család leginkább megfelelő. Lehetségesnek látszik a meleg időben tapasztalható teljesítményromlás csökkentése megfelelő felületi kikészítéssel. Kísérletképpen az épülő R—25/2 teljesítménygép prototípus-felület kikészítésének módosítására tett a tanszék javaslatot a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregységének.

ad 3. A témával való foglalkozás azért látszott szükségesnek, mert a kutatások megkezdéséig az új vitorlázó géptípusok jó repülőtulajdonságra való méretezéséhez a szerkesztőknek nagyon kevés támpontjuk volt; az elkészült gépek elbírálása pedig teljesen egyéni, szubjektív alapon történt, aminek rengeteg meddő vita és több esetben veszélyes repülőtulajdonságokkal rendelkező gépek sorozatgyártásba engedése volt a következménye.

A kutatási részeredményekről az érdekelt szerveket a következő beszámolókban értesítette a tanszék:

a) Vitorlázó géptípusaink repülőtulajdonságai az 1958. évi közvéleménykutatás adatai szerint.

b) Vitorlázó repülőgépek vízszintes farokfelületére ható leáramlási szög számítása.

c) Hosszanti statikus stabilitásmérések vitorlázógépeken.

d) Javaslat vitorlázó repülőgépek repülőtulajdonságaira.

204