A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
lástani és villamosgépnek a szerepe a jövő energiaiparában várhatóan igen jelentős lesz. Ennek a berendezésnek a kifejlesztése —'eltekintve néhány korábbi szabadalmi bejelentéstől — világviszonylatban is csak néhány évvel ezelőtt kezdődött meg. Gazdasági adottságaink korlátozottsága következtében kísérleti munkára kevés lehetőség nyílik, a témával ezért elméleti síkon kíván foglalkozni a tanszék. Ennek megfelelően elméleti vizsgálatokat végeztek annak érdekében, hogy az MHD generátor kalorikus és villamos jellemzője között fennálló kapcsolatot felderítsék, és meghatározzák a vonatkozó optimális üzemtani jelemzőket. Ennek érdekében analizálták az MHD résáramlásokat, valamint a kvázi-egydimenziós adiabatikus MHD fúvókaáramlást. A továbbiakban figyelembe vették az elektródák hűtéséből eredő hatásokat is. Ezen vizsgálat lehetővé teszi a nem adiabatikus MHD csatorna működési viszonyainak elemzését, amire a továbbiakban kerül sor. ad 6. A ridegbevonatos nyúlásvizsgálat egyszerűségével, szemléletességével, valamint azzal válik ki az általánosan ismeretes nyúlásvizsgálati módszerek közül, hogy közvetlenül megadja a gépszerkezeteken — a terhelés hatására — fellépő főnyúlások irányát. Az eljárás lényege az, hogy a vizsgálandó gépszerkezet felületére olyan bevonatfilmet visznek fel, amely ridegségénél fogva a különböző eredetű nyúlásokat hajszálrepedéssel jelzi, ha a fellépő nyúlás eléri a bevonat nyúlásérzékenységét. A hajszálrepedések alkotta fő-nyúlástrajektoriákból a gépalkatrész nyúlásviszonyaira vonatkozóan minőségi és mennyiségi eredményeket lehet kapni. Kísérleteket végeztek a ridegbevonatoknak egytengelyű feszültségi állapotra való hitelesítésére. A fő-nyúlástrajektóriákat megadó repedésmezőnek a terhelés függvényében való kialakulásából igen fontos következtetéseket lehet levonni, ezért 16 mm-es filmfelvételt készítettek a repedések keletkezésének folyamatáról. ad 7. Az elmúlt évben egy egészen új eljárás kidolgozásába kezdett a tanszék. Az eljárás lényege, hogy sikeres alkalmazhatósága feltételezi igen jó levegő-víz és víz-olaj közvetlen hő- (és anyag-)csere megvalósítását. Ezért ebben az évben elsősorban az ilyen természetű transzportfolyamatok kísérleti vizsgálata folyt. Ezen téma egyébként a hazai atomerőmű-kutató csoport figyelmét is felkeltette, eljárásuk ugyanis igen előnyösen alkalmazható a viszonylag magas kondenzációs hőmérsékletű atomerőművek kiegészítésére. A transzportvizsgálatok egyébként „melléktermékekkel” is szolgáltak: a Magyar Gumiipari Vállalat egyik problémáját, nagy benzintartalmú vízgőz kondenzációját, éppen ezek alapján sikerült rendkívül gazdaságosan megoldani. Tudományos közlemények, könyvek, jegyzetek Palkovics Szilárd adjunktus: Optimale Auslegung von Heizkraftwerken unter Anwendung digitaler Rechner. 16, 207—211, Energie und Technik. Juli 1964. (Társszerző: Tasnádi Csaba). II. Teil. Energie und Technik 16, 261—265, August 1964. III. Teil. Energie und Technik 16, 293—294, September 1964. Dr. Szűcs László tudományos munkatárs: Optimum rated capacity of Heat Exchangers. Int.Inst, of Refr. Commission 2. 1964. Turin, Italy. (Társszerző: Tasnádi Csaba.) Veres Gergely tudományos munkatárs: „Zárt terek hőtechnikai értékelése” c. ÉM pályázaton II. díjat nyert tanulmány ismertetése. Épületgépészet, XIII. No. 1. 36—38, 1964. (Külső társszerzőkkel.) 182
