A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Az 1964/65. tanév története
nyitó beszédében utalt azokra a nemes hagyományokra, amelyet egyetemünk 182 éves fennállása óta a mérnökképzés területén követésre méltó példaként állított elénk. Korunkban, amikor valóban elmondhatjuk, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé válik, a technika viharos ütemű fejlődése a mérnökképzés fontosságának különös jelentőséget kölcsönöz. Ez tette szükségessé, hogy oktatási rendszerünk egészét érintő reformot dolgozzunk ki. A műszaki felsőoktatási reform alapelve az volt, hogy az alaptárgyi oktatás bővítésével és megszilárdításával alkalmassá tegyük mérnökeinket a speciális problémák megoldására is, meghatározzuk a szakosítás és ágazatosítás ésszerű mértékét, szükségszerűen szélesítsük az egyetemen belüli és egyetemen kívüM gyakorlati oktatást és elvégezzük a szakmai és társadalomtudományi tárgyak ideológiai korszerűsítését. Az elmúlt időszakban sikeresen hajtottuk végre ezeket a feladatokat, és leraktuk a reform alapjait. A helyesnek bizonyult alapelvekből kiindulva, a közeljövő feladata az oktatási módszerek további tökéletesítése, a tantárgyak tematikájának kidolgozása, a jegyzetek, tankönyvek korszerű szakmai és ideológiai színvonalon történő megírása. További feladatokat jelent az esti és levelező oktatás korszerű módszereinek kidolgozása. Az oktató-nevelő munka korszerűsítésére fordított munka mellett komoly feladatokat kell megoldanunk a tudományos kutatás területén. Befejezésül az új tanévre felvett 1100 nappali és 900 esti I. éves hallgatótól komoly áldozatvállalást, hősies helytállást, felelősségérzetet és a választott szak őszinte szeretetét kérte ahhoz, hogy a vállalt feladatot — az egyetem elvégzését — sikerrel teljesíteni tudják. Szeptember 23-án az Egyetem MSZMP Pártbizottsága aktívaülésre hívta össze a kommunistákat, hogy megbeszélje velük azokat a politikai módszereket, amely- lyel a párt és az állami vezetés célkitűzéseinek megvalósítását az egyetem által művelt valamennyi területen segítem lehet. Az aktívaülésen dr. Bozsó László elvtárs, a Pártbizottság titkára tartott előadást. Szeptember 25-én az Egyetem Tanácsa jóváhagyta az 1964/65. tanévi munkatervet, amely — többek között — az oktatási reform soronkövetkező feladatainak tárgyalását, a tudományos konferencia programtervezetét, a személyzeti munka tartalmi kérdéseinek és a káderfejlesztési terv irányelveinek vizsgálatát, az est- és levelező oktatási módszerek korszerűsítését, a tanszékek szakmai ellenőrzéséi nek téziseit, a hosszabb szakmai gyakorlatok tapasztalatairól készített jelentést, az új tanszékek szervezésére vonatkozó javaslatot, az oktatók pedagógiai továbbképzésének tervezetét, az egyetemi KK fejlesztési alap 1965. évi felhasználási tervét, az egyetem 5 éves fejlesztési tervét, az 1964. évi tanulmányutak értékelését és a tanulmányutak tapasztalatainak felhasználását az oktató-nevelő munkában, az 1964. évi tudományos kutató munka eredményeiről készített jelentést és az 1965. évi tudományos kutató tevékenység irányelveit tartalmazza. A Rektori Tanács és a Párt VB együttes ülésen tárgyalta meg az oktatók ideológiai oktatásáról készített értékelést és a végzett egyetemi hallgatók szakmai és világnézeti fejlődésének tapasztalatait. Az egyetem főbb munkaterületeinek átfogó vizsgálata során a rektor az Egyetemi Tanács véleményének figyelembevételével számos olyan intézkedést hozott, amely lehetővé tette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszusán hozott határozatok megvalósításához közelebb jussunk. Az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok munkáját segítő, köteteket kitevő referátumok, tanulmányok, határozati javaslatok ismertetésére itt nem vállalkozhatunk és ahogy nem vállalkozhatunk a határozatok végrehajtását elrendelő utasítások ismertetésére, az igazgatási ügyek intézéséből folyó, legkülönbözőbb 14
