A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
4. A tér és idő megismerésének problémái. 5. A determinizmus problémájának ismeretelméleti jelentősége a modern fizika fejlődésében. 6. A társadalom és egyén. Individualizmus és kollektivizmus. 7. A népi demokratikus forradalmak néhány elvi kérdése. 8. A magyar munkásmozgalom fejlődésének néhány kérdése a századfordulótól a felszabadulásig. ad 1. A tanszék tovább folytatta a modern technikai haladással kapcsolatos mai burzsoá nézetek kritikai elemzését és néhány probléma (pl. a technika fogalma) pozitív kidolgozására irányuló munkát. A munka fontossága és hazai szempontból való jelentősége mind jobban beigazolódik. Megjelent „A technika fogalmának burzsoá és marxista értelmezése” c. tanulmány. A téma keretében foglalkozott a tanszék a technokratizmusnak főleg az 1945 előtti Magyarországon való jelentkezésével. Szorosabb kapcsolatot sikerült kiépíteni Hermann Ley-jel, a berlini Humboldt Egyetem filozófia professzorával, aki hasonló területen végzi tudományos munkáját. ad 2. A kutatócsoport 1963. évi munkájára a felkészülés, az idevágó néhány fontosabb elméleti probléma felvetése és kidolgozásának megkezdése volt jellemző. A munka nagyobb eredményei a következő években mutatkoznak meg. A kutatócsoport komoly előrehaladást ért el , A tudomány közvetlen termelőerővé válása” probléma kidolgozásában, amelynek mutatói: sajtó alatt áll a Periodica Polytechnicában ,,A tudomány közvetlen termelőerővé válása néhány elméleti problémája” c. tanulmány. ad 3. 1963. év folyamán a tanszék tovább folytatta annak a kérdésnek a kidolgozását, hogy milyen szerepet tölt be a természettudományos megismerésben egyfelől a mérés és a műszeres megfigyelés, másfelől az axiomatika és a matematikai dedukció, milyen idealista és metafizikus nézetek merülnek fel ebben a kérdésben, hogyan kell a dialektikus matei’ializmus álláspontjának alapos kimunkálásával leküzdeni ezeket a nézeteket és módszereket. A téma keretében főleg a matematikai absztrakció túlhajtásából származó hibákkal foglalkoztak, mindenekelőtt azzal, ahogyan ez a hiba a relativitáselmélet ortodox értelmezésében és egyes jelenkori interpretációiban jelentkezik. Ilyen értelemben bírálták A. D. Alexandrov álláspontját a filozófiai folyóiratok libli- cei konferenciáján és a Lorentz transzformáció teleológikus értelmezését az Eötvös Társulat egri fizikus-vándorgyűlésén, valamint a jénai Friedrich Schiller Egyetem „Természettudomány és ateizmus” c. tudományos ülésszakán. Fontos eredménye a kutatócsoport munkájának az együttműködés fejlődése az egyetem más tanszékeinek fizikusaival és kémikusaival. ad 4. Tovább folytatták Einstein ismeretelméleti koncepciójának és a relativitáselmélet általa adott objektív idealista értelmezésének filozófiai bírálatát és a tér, valamint az idő dialektikus materialista felfogásának kidolgozását. A kutatócsoport vezetője sajtó alá rendezte és az 1962/63-ban folytatott viták anyagával kibővítette 1961-ben megvédett kandidátusi disszertációját, amelyet az Akadémiai Kiadó könyvalakban megjelentetett. A könyv ,,A relativitáselmélet filozófiai problémái” címmel jelent meg. Szerzői: dr. Jánossy Lajos (5 tanulmánynyal) és dr. Elek Tibor. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a Studia Philosophica 3. kötetében a témavezető egy korábbi tanulmánya angol nyelvre lefordítva és lényegesen kibővített terjedelemben ’’The epistemological Concepts of A. Einstein and the Philo242
