A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
5. Szilikátrendszerek egyensúlyi állapotának kutatása. 6. Keramikus kötésű korund és sziliciumkarbid fémmegmunkáló termékek tulajdonságait meghatározó szilárdfázisú reakciók kutatása. 7. Kémiai technológia ismeretelméleti kérdései. 8. Újtípusú keramikus kötésű korund és sziliciumkarbamid megmunkáló szerszámok kidolgozása. 9. Gáz égéstechnikai kutatások hazai földgázok értékesítésére. 10. Magyarországon feldolgozásra kerülő egyes kőolajok desztillációs termékeiben kismennyiségben található elemek vizsgálata. ad 1. 1963-ban elvégezték a különböző fajta folyékony tüzelőanyagok részletes kémiai vizsgálatát. Ezenkívül elvégezték egy-két modell (benzol, n-hexán, ciklohexán, n-hexén és ciklohexén) vizsgálatát is. (Törésmutató, molekulasúly, sűrűség, fagyáspont és forráspont.) Az egyes mintákból infravörös spektrográfon csoportösszetételt határoztak meg. ad. 2. A kőolaj maradványokban található porfirinek kimutatására és meghatározására nagylengyeli, barabásszegi, romaskinói és matzeni olajokkal végeztek vizsgálatot. A porfirinek elkülönítése hidrogénbromiddal telített vízmentes ecetsavas extrák - cióval történt; az azonosítás spektrofotométeren felvett abszorpciós spektrum alapján. ad. 3. Az 1963. évi kutatások során diénekben dús pirobenzin frakciót polimerizáltak különböző katalizátorokkal (kénsav, foszforsav). A csehszlovákiai pirolizisbenzinből előállított gyanták minősége nem volt kielégítő, mert polimerizációs-fokuk alacsony és ezért lágyak. A továbbiakban a ciklopentadién mennyiségét határozták meg és 1964-ben a ciklopentadiénnel kapcsolatban kívánják folytatni a vizsgálatokat. A tanszék eddigi munkája alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Csehszlovákiából rendszertelenül kapott pirolizisbenzinnel nem tud eléggé áttekinthető és jól kiértékelhető munkát végezni. A benzin tulajdonságai ugyanis erősen változnak a raktározás során. ad. 4. A nyerspiridinből előállított béta-pikolin frakció infravörös abszorpciós spektrográfiás elemzését kidolgozták, az összetételt megállapították. Az egyedi komponensek szétválasztására karbamidos addukt képzést, szelektív oxi-metile- zést és szeléndioxidos oxidációt alkalmaztak. A Dunai Vasműben kinyert nyerspiridin összetételét finomfrakcionálással, a párlatok törésmutatójának meghatározásával és infravörös spektrográfiával meghatározták. összefüggéseket állapítottak meg a gáztisztítás üzemvitele és a nyerspiridin összetételének változása között. ad, 5. Különféle eredetű és típusú keramikusán kötött elektrokorund szerszámok jellemzésére az eddigi kötéskeménységmérési módszerek helyett a rugalmassági modulus mérését, ill. megállapítását vezették be. A kémiai összetétel és a rugalmassági modulus összehasonlítása alapján megállapították, hogy a Magyarországon nem ismert és nem használt boroszilikát alapú kötőanyagok kedvező szilárdsági és forgácsolási tulajdonságokat biztosítanak. Ilyen anyagok előállítási körülményeit tanulmányozták, majd mintegy 100 db csapágyipari korong előállításához szükséges kötőanyagot készítettek el. ad. 6. Az ásványi összetétel, az őrlési finomság és adalékanyagoknak az égetés során tanúsított viselkedésére gyakorolt hatását vizsgálva megállapították, hogy keramikus kötésű korundszemcsés köszörűszerszámok égetési hőmérséklete a szilárdsági tulajdonságok javulása mellett 20—50 °C-al csökkenthető, ha a meg204