A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
I találni, amelynek segítségével figyelembe lehet venni hidrodinamikus tengely- kapcsolók tervezésekor a töltőfolyadék fizikai jellemzőinek, a lapátalaknak és a tengelykapcsoló fordulatszámának befolyását a jelleggörbére. ad 2. Az adott forgórács terében végbemenő áramlás elméleti vizsgálatát végezték oly módon, hogy a szingularitás-eloszlást a profilkonturon helyezik el. Ennek kapcsán 1963-ban felírták az áramlást leíró feltételi egyenleteket, majd ezek megoldásához megkereste a tanszék a legcélszerűbbnek látszó módszert. Térbeli forgó és álló szárnyrácsok méretezésére számítási módszert dolgoztak ki. A módszer a valóságos pereméloszlásokból (sebesség- és örvényeloszlás) indul ki, így a hasonló közelítő eljárásoknál jobb közelítést ad. A szívóképességvizsgálat keretében a szívóoldali előlaplekerekítésnek és a gyártáspontosságnak a szivattyú jellemzőire gyakorolt hatását vizsgálták. A járókerékszélesség-vizsgálat második sorozatában 7 különböző szélességgel végeztek méréseket. Ezek eredményei kiegészítették és alátámasztották a korábbi vizsgálataikkal nyert tapasztalataikat. A forgórendszerben nyomástmérő berendezés tejes tervdokumentációját elkészítették. ad 3. A kutatómunka részben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Mechanikai Intézetével együttműködésben folyt. A kutatómunka során a tanszék több alapvető áramlástani vizsgálatot végzett a még kellően nem tisztázott kavitá- ciós áramlási viszonyok megismerése és az alapvető összefüggések felderítése céljából, amelyek a kavitációs eróziós kutatást készítették elő. Ezen vizsgálatok közül a fontosabbak: A körhengerről leváló örvények frekvenciájának meghatározása kavitációs áramlásban, s ezzel kapcsolatban a Strouhal szám és a kavitációs szám közötti összefüggés tisztázása. Körhengerek ellenállástényezőinek meghatározása — nyomáseloszlás mérési módszerrel — kavitációs áramlásban; az ellenállástényező és kavitációs szám kapcsolatának megállapítása. A kavitációs erózió intenzitásának meghatározása ólom próbatestekkel, adott kavitációs állapot és különböző áramlási viszonyok esetében. A sebesség és geometriai méretekkel kapcsolatos léptékhatás vizsgálata. A kavitációs erózió intenzitása és a zajszint összefüggéseinek vizsgálata. Tudományos közlemények Dr. Varga József tanszékvez. egyetemi tanár: O metode eszledovanija masztab- novo effekta kavitacionnoj erozii. Zsurnal prikladnoj mechaniki i technicseszkoj fiziki. Akadémia Nauk SzSzSzR. Moszkva. 1963. No. 3. 9. o. Műszaki nyelvünk nemzetközi és nemzeti vonásai. Hidrológiai Közlöny, 1963. 5. sz. 4. o. és Járművek és Mezőgazdasági Gépek 1963. 12. sz. 4. o. Balogh Béla egyetemi tanár: Der Einfluss des Wellenganges auf den Reibungswiderstand ebener Platten. Periodica Polytechnica. Vol. M. 6. No. 4. 11 o. Füzy Olivér docens: Design of Mixed Flow Impeller, Periodica Polytechnica, Vol. M. 6. No. 4. 19 o. Dr. Pápai László docens: A Pétervásári Malom pneumatikus szállítóberendezése. Malomipar és Terményforgalom, 1963. 2. sz. 9 o. Anyagszállítás légáramban. Malomipar és Terményforgalom |1963. 11. sz. 4. o. Kisbocskói László tudományos osztályvezető: Hidrodinamikus hajtások. MTI- jegyzet, 1963. 44 o. Eordulatszámszabályozás hidrodinamikus tengelykapcsolókkal. MTI-jegyzet. 1963. 70 o. 190
