A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

ad 7. A mechanikai anyagvizsgálatokkal kapcsolatban felmerült annak szük­ségessége, hogy a szakítópróbatestek alakváltozásának törvényszerűségeit az: eddigieknél pontosabban határozzák meg, mert felületes tárgyalásuk komoly hibákat eredményezhet. Ilyen megállapítás pl., hogy az egyenletes nyúlás határa jóval a maximális terhelés elérése előtt van. Az egyenletes nyúlás nem mérhető meg az elszakadt próbatest valamely keresztmetszetének utólagos lemérése által, mert az egyenletes nyúlás után a kontrakció megindulásával egyidőben a próba­test teljes egésze részt vesz még a megnyúlásban, így a szakadás után mért átmérő nem az egyenletes nyúlást, hanem egy ennél nagyobb nyúlásértéket ad. További fontos megállapítás, hogy miután a próbatest alakváltozása során csak a kontrakció környezete deformálódik, az alakváltozás törvényszerűsége egyszerű lineáris összefüggéssel jellemezhető, nevezetesen a megnyúlás arányos a kontrak­cióval. E felismerések segítségével sikerült a szakítóvizsgálatra olyan matematikai összefüggéseket is találni, melyek az eddigi összefüggéseknél pontosabban írják le a jellemző értékek változását. Továbbá remélhető, hogy ezek az összefüggések — mivel fizikai tényeken alapszanak — kiterjeszthetők más alakváltozási folya­matokra is. ad 8. Hegesztett szerkezeteknél nemcsak az alapanyag és a hegesztés követ­keztében megváltozott tulajdonságokkal rendelkező átmeneti zónája van igénybe véve, hanem a varrat is. Annak megvalósítása, hogy a három zóna minden anyag- jellemzője (szilárdság, képlékenység, kifáradási határ stb.) azonos legyen, gya­korlatilag lehetetlen. Megvalósítható azonban, hogy a különböző zónák teher­bíróképessége a törésig szükséges felvett munka szempontjából azonos legyen. — Különböző hőmérsékleten és különféle bemetszett próbatesteken végzett kontrakciós munka mérésekkel előálbtbatók azok a görbeseregek, amelyekből a fenti adat bármely esetre kivehető. A fontosabb hazai elektródatípusokra ezeket a méréseket szobahőmérsékletre elvégezték. ad 9. A Benedikt professzor által — nem hegesztés céljára tervezett — dinamó olyan időleges átalakítása vált szükségessé, hogy hegesztés céljára való alkal­massága megállapítható legyen. Az autodin megfelelő átalakítása után Benedikt professzor munkatársaival közös hegesztési kísérletet végzett a tanszék. Az ered­mény kiértékeléséhez szükséges valamennyi jellemzőt műszerekkel, többszöri méréssel ellenőrizték. Az elvégzett vizsgálatok alapján az alábbiakat állapították meg: Az autodin statikus jelleggörbéje ideális a C02 hegesztéshez. Dinamikus jelleggörbéje viszont nem felel meg a követelményeknek, csupán az áramerősség és feszültség szűk intervallumában biztosít viszonylag stabil ívet. Figyelembe véve, hogy a vizsgálathoz használt autodin nem hegesztés céljára készült s mégis kielégítette a C02 hegesztés támasztotta két alapvető követelmény egyikét (ideális staJkus jelleggörbe), célszerű új hegesztő autodin megtervezése. ad 10. A tervévi célkitűzés a C02 védőgázas merített-ívű félautomatikus eljárás hazai bevezetése volt. Teljesen hazai anyagokból komplett berendezést szerkesz­tett a tanszék, sőt a tapasztalatok alapján továbbfejlesztette; a továbbfejlesztett berendezést már üzemi kísérletekben is felhasználta. (Ikarusz Székesfehérvári Gyáregység.) A legsürgősebb megoldandó feladat az ún. Harmatta-csövek hossz- varratainak teljesen automata hegesztése volt. Ennek megoldása után az üzemi kísérleteket a Harmatta-csövek hosszvarratainak automata hegesztésével végez­ték. Az időbeli eredmény rendkívül kedvező: egy cső hegesztési összideje az eddigi kézitechnológiával adódó 7 perc helyett 2 percre csökkent. — A készülék előállítási költségeit a fenti célra való alkalmazásnál figyelembe véve, kb. 30% az összmegtakarítás. 178

Next

/
Thumbnails
Contents