A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

Végzett mérnökök továbbképzésének lehetőségei, módjai

a Vegyészmérnöki Karon' gyógyszerkémia szak. a Villamosmérnöki Karon: folyamatszabályozás, finommechanikai technológia, félvezető technika szakok. Tájékoztatásul közöljük az 1964. évi szakokat és azok célkitűzéseit: GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Forgács nélküli (hideg) alakítás szak A tanterv olyan szakemberek képzését tűzi ki célul, akik a félgyártmányok gyártása és a hőkezelés területén korszerű, világszínvonalon álló ismeretekkel rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy a kiképzés célja elsősorban a képlékeny alakításban és a hőkezelésben járatos gépészmérnökök képzése, az oktatás elsősorban azokra a szakterületekre helyezi a fősúlyt, amelyeken a gépgyártás számára szükséges előgyártmányok technológiájának ismerete lényeges. Ezért a kiképzés súlypontja a hőkezelés, kovácsolás, hidegfolyatás és a lemezmun­kák, de kiképzést kapnak a hallgatók az alumínium és ötvözeteinek képlé­keny alakítása tárgykörből is. A szakmérnökképzésben többéves, a forgács nélküli hideg alakítás munkaterü­letén gyakorlattal rendelkező gépészmérnökök vehetnek részt. Hegesztő szak A tanterv olyan hegesztő technológus szakémberek képzését tűzi ki célul, akik a hegesztett szerkezetek tervezésében és azok korszerű gyártástechnoló­giájában világszínvonalon álló ismeretekkel rendelkeznek. A kiképzés két súlyponti témakörre tagozódik. Az egyik témakör a hegesztéstechnológia, anyagszerkezettan és a hegesztés anyagvizsgálata, a másik súlyponti témakör a hegesztett szerkezetek tervezése. Az igen bonyolult szerkezetű, korszerű félautomaták és automaták kezelésének és esetleg felmerülő javítási problé­máinak megoldására is megfelelő ismereteket szereznek a hallgatók. A hegesztő szakmérnökképzésre gépészmérnökök és mérnökök jelentkez­hetnek, akik a hegesztésben, illetőleg hegesztett szerkezetek tervezésében többéves gyakorlattal rendelkeznek. Textilipari (fonó, szövő) szak E szak a textilipar két területére képez szakmérnököket. A tananyag jó­része mindkét szakterületre közös, kisebb része pedig a fonó-, illetőleg szövő­iparra szakosított. A fonóipari, illetőleg szövőipari szakmérnökképzés célja, hogy a fonó-, illetőleg szövőiparban dolgozó gépészmérnökök a fonás, a szö­vés munkafolyamatait a kutatás által eddig feltárt, és gyakorlatilag bizonyít­ható eredmények alapján a legmagasabb szinten megismerjék. Az alapismere­tekre építve megismerjék továbbá a legújabb rendszerű megmunkáló gépek­208

Next

/
Thumbnails
Contents