A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az 1962/63. tanév története
műve a Villamos gépek c. ötkötetes mű, amelyben a szigorú tudományos következetesség és rendszeresség a rövidséggel és a könnyen érthetó'séggel párosul. Az Egyetem kulturális életének jelentős eseménye volt április 11-én az egyetem dísztermében rendezett hangverseny, amelyet a Műszaki Egyetem KISZ Bizottságának Ének- és Zenekara adott. Áprilisban került sor a reformtervek kidolgozása mellett egyik legjelentősebb feladatnak, az Egyetem 20 éves fejlesztési tervének kidolgozására. E nagy jelentőségű munkát a központi tervbizottságon kívül igen nagy körültekintéssel kari bizottságok végezték el. A részletterveket az Egyetem Tanácsából, a tervbizottságok vezetőiből, a Fővárosi Tanács képviselőiből és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem professzoraiból álló értekezlet több alkalommal megtárgyalta. A javaslatok és módosítások feldolgozása után május végére készült el a három kötetből álló 20 éves fejlesztési terv, amely szerint — fokozatos fejlesztés alapján — az 1979— 80. tanévben már egyidejűleg 15877 hallgatót kell oktatni. A fenti cél elérése érdekében 106 700 m2 alapterülettel új épületeket kell építeni. Az oktatás helyiségszükségletének biztosítása mellett gondoskodni kell a hallgatók kollégiumi, konyhai és éttermi ellátásáról és a tudományos, sport-, egészségügyi célokra is biztosítani kell a szükséges létesítményeket. A tervidőszakban az 1960/61. tanévi 5916 fős hallgatói összlétszámot 9961 fővel kell növelni ahhoz, hogy az Országos Tervhivatal által megadott mérnökszükséglet kielégíthető legyen. A hallgatólétszám növekedése magával vonja a dolgozólétszám növelését is, az 1962/63. tanévi 2002 létszámot az 1975—76. évi teljes felfutás után 4400-ra kell emelni. A hallgatólétszám és a dolgozólétszám növekedésével arányosan nő az előadótermi, rajztermi és tanulóköri, laboratóriumi, tanszéki, irodai, kollégiumi kapacitásigény is. Az igények kielégítése csak beruházások révén lehetséges, ezért új létesítményeket kell építeni. Az új létesítmények telepítésére készített terv több régi. korszerűtlen és gazdaságtalan épület lebontását írja elő. Részben ezek helyén, részben új, még fel nem használt területen épül fel a 12 000 m3-es Duna-parti magasépület, a 10 000 m3-es IV. számú tanulmányi épület, a 21 200 m3-es V. számú tanulmányi épület és az 5000 m3-es II. számú villamoskari épület. A fejlesztési terv külön fejezetben tárgyalja az egyetem területén kívül elhelyezendő létesítményeket, mivel ezek jellegükben eltérnek a tanulmányi épületekétől. Az oktatási és igazgatási létesítményekre előirányzott beruházási költség 723 050 millió forint, a szociális és testnevelési létesítmények beruházási költsége 277 670 millió forint. A párt és a kormány e hatalmas anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával lehetővé teszi, hogy az ország legnagyobb egyeteme korszerű körülmények között szolgálhassa a kommunista mérnökképzés ügyét. Az első reformtanterv alapján induló évet bevezető intézkedések közül fontos lépés volt az r'ij egyetemi vezetők megbízása, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium 1963. július 31-én adott ki. Az egyetem rektora, a párt végrehajtó bizottsága tagjainak részvételével fogadta a rektorhelyettesi tisztségétől megváló dr. Lettner Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárt és dr. Barta István tanszékvezető egyetemi tanárt, a vegyészmérnöki kar leköszönő dékánját, dr. Varsányi György egyetemi tanárt, dr. Nagy József egyetemi docenst, a vegyészmérnöki kar dékánhelyettesét, dr. Rácz Elemér tanszékvezető egyetemi tanárt, a 14
