A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az 1962/63. tanév története
kiképzésben részesülő aspiránsok tanulmányi helyzetét, értékelte az ipari megbízások vállalásának alakulását, javaslatot fogadott el egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezésekre, valamint a címzetes egyetemi tanári és címzetes egyetemi docensi cím adományozására. Kijelölte az 1963/64. tanév fő feladatait, és jóváhagyta az egyetem új munkatervét. A Rektori Tanács az egész egyetemet érintő elvi jelentőségű kérdéseken kívül, mint a rektor tanácsadó testületé, a tanév folyamán számos gyakorlati vonatkozású kérdésben is állást foglalt. A tanács tagjai részt vettek külföldi vendégeink fogadásain, főhatóságunkkal és más minisztériumokkal folytatott tárgyalásokon, és különböző bizottsági üléseken. A tanácsülések gazdag programján kívül a tennivalókban bővelkedő tanév fontosabb eseményei á következők voltak: A tanévkezdés napján, szeptember 16-án az egyetem rektora fogadta a Kubai Köztársaság felsőoktatási küldöttségét , akik elsősorban a felnőttoktatás tanulmányozása céljából látogatták meg egyetemünket. Baráti segítségként vállaltuk, hogy feldolgozzuk a Budapesti Műszaki Egyetem tapasztalatait a felnőttoktatásban. Az 1947 — 1963 közötti időszakra vonatkozó tanulmányt oktatási osztályunk munkatársai dolgozták ki, és angol nyelvre fordíttattuk le. Az Egyetemi Tanács javaslatára clr. Éruber József rektor október 22-én nyilvános tanácsülésen avatta az egyetem tiszteletbeli doktorává dr. Kármán Tódort, a Pasadena Egyetem (Kalifornia) professzorát. Kármán Tódor gépész- mérnök 60 éves munkássága alatt a műszaki tudományok számos ágában, így a szilárdságtanban, rugalmasságtanban, képlékenységtanban, de különösen a folyadékok és gázok mechanikájának területén ért el nemzetközileg is kimagasló tudományos eredményeket. A bensőséges ünnepélyen, amelyen tudományos életünk számos kiemelkedő képviselője volt jelen, Kármán Tódor meleg szavakkal köszönte meg az egyetem megtisztelő elismerését. Beszédében kihangsúlyozta a matematika- és fizikaoktatás fontosságát a műszaki felső- oktatásban, beszélt arról, hogy a ma mérnökének ahhoz, hogy valami újat alkosson, amiből az emberiségnek mind eszmeileg, mind anyagilag haszna van, igen magasfokfi matematikai és fizikai felkészültségre van szüksége. A hallgatókat alaposabb tanulásra, a jobb felkészültség elsajátítására szólította fel. Az őszi félév jelentős eseménye volt a központi diákotthon és a Szerb utcai diákotthonnak kollégiumokká avatása. Az egyetem KISZ Bizottságának előzetes vizsgálata és javaslata alapján a Rektori Tanács elfogadta a Budapesti Műszaki Egyetem diákotthonainak kollégiummá nyilvánítására vonatkozó előterjesztést, és a rektor ennek alapján kérte a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának hozzájárulását diákotthonainknak kollégiummá nyilvánításához. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben hozzájárult ahhoz, hogy a központi diákotthon a ,,Schönherz Zoltán Kollégium”, a Szerb utcai diákotthon a „Rózsa Richárd Kollégium” nevet vegye fel. Az avatóünnepélyen az egyetem rektora — a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága képviselőinek jelenlétében — adta át a Hess András téri kollégiumi épület újjáépített főbejáratát és dísztermét is. Beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy az új kollégiumok a kommunista szakembernevelés új bázisává válnak. Kétévi elvtársi együttműködés után, 1962. december 1-én köszönt el az Egyetemi Tanács Kanczler Gyula elvtárstól, az egyetemi pártbizottság titkárától, 12
