A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

vázrezgéseket a monohalogén benzolok, a CH-rezgéseket pedig az. o-diszubszti- tuált benzolok megfelelő normálrezgéseiből.

b) Aromás kondenzált vegyületek ultraibolya abszorpciós színképe és elektronszerkezete közötti összefüggés vizsgálata; A témában a kondenzált aromás szénhidrogének és szubsztituált származékaik színképére vonatkozó elméleti és kísérleti módszerek tanulmányozása történt.

c) Gőz-folyadék egyensúlyok tanulmányozása sztatikus rendszerben, molekuláris kölcsönhatások vizsgálata. A kísérleti adatokból asszociációs egyensúlyi állandókat, valódi móltörteket, aktivitási koefficienseket, termodinamikai többletfüggvényeket és térfogatváltozást számítottak.

dJ A vizsgálatok egyelőre nyomdafestékek keverési problémáinak megoldására vonatkoztak. Ezen a téren konkrét eredményeket értek el, pl. az optimális szín definíciójának megállapításával.

e) A többatomos molekulák rezgési erőállandóinak és rezgési színképeinek számítása tárgykörben a furán és titofén erőállandóinak közelítő meghatározása is megtörtént.

f) Vizsgálatokat végeztek diszubsztituált benzolszármazékok elektrongerjesztési színképein. Olyan benzolszármazékok kerültek színképvizsgálatra, melyek két -M, továbbá egv —M és egy + M hatású szubsztituenst tartalmaznak.

ad 5. A gázmegkötődést vizsgálva szilikagél-aceton, ill. szilikagél-benzol rendszereken megállapítást nyert, hogy a gőzadszorpció folyamán a felület távolról sem egyenletesen borítódik. Többmolekulás folyadék-szigetek mellett bontatlan felületrészek találhatók.

Kéndioxid oxidáció vizsgálata hordozós K-vanadát katalizátoron. Gázkromatográfiás módszerrel megmérték a katalizátor által működés közben megkötött reakciókomponensek (S03, S02 és 02) mennyiségét. Összehasonlítva ezen mennyiségeket a BET felülettel, kiderült, hogy a kénvegyületekből lényegesen nagyobb mennyiség kötődik meg, mint amennyi a katalizátorfelület egymolekulás borításához szükséges. A megkötött mennyiségek a katalizátor vanádiumtartalmával voltak arányosak. A katalitikus aktivitások nem a katalizátor felületével, hanem a hordozóra felvitt K-vanadát mennyiséggel változnak szimbát. Ezzel bizonyítást nyert, hogy a katalitikus reakció nemcsak a felületen, hanem a katalizátorfázis belsejében is lejátszódik.

Az urán adszorbeáltatása után az oldatban visszamaradó Uvl koncentrációjának mérésére kidolgoztak egy polarográfiás eljárást, mely lehetővé teszi az UVI mennyiségi meghatározását minimálisan 40 g/ml urántartalmú oldatban, alacsony pll-nál, nitrát, szulfát és acetát anionok feleslege mellett.

ad 6. Eredményes vizsgálatokat végzett a tanszék oxidadszorbenseknek folyadékelegyadszorpciós felület meghatározásával kapcsolatban.

Folytatódott a határfelületi fázis tulajdonságainak termodinamikai vizsgálata. és az aktivitási együtthatók értelmezésével kapcsolatos munka.

ad 7. Sikerült általánosítani az elektrokémiai transzportfolyamatok irreverzibilis termodinamikai elméletét, megállapítani a transzportfolyamatok leírására megfelelő alapegyenletek teljes rendszerét, amelyek eredményesen alkalmazhatók elektrokinetikus jelenségek leírására.

Kísérleti kutatások folytak termogalvánelemek termoelektromotoros erejének meghatározására. 20 3( hőmérséklet különbségig a lineáris Onsager- elmólét kitűnően egyezik a tapasztalattal.

122